József főherceg-emlékmű

Az andezit építőkövekből állított oszlop már messziről kitűnik a fák törzsei közül. Jól olvasható felirata szerint 1909. szeptember 24-én e helyen ejtette el az ekkor 37 éves Habsburg József Ágost főherceg az ezredik szarvasbikáját. Noha ő az esemény és az emlékmű központi alakja, több más név is feltűnik a márványlapon.

Arisztokrata a csatamezőn

Az arisztokrata származású, önmagát egész életében magyarként identifikáló Habsburg József Ágost 18 éves korában lépett be a honvédségbe, fokozatosan haladt egyre feljebb a ranglétrán, az ezredik szarvasbikája elejtésekor már vezérőrnagyi beosztásban volt a hadsereg tagja. Az első világháborúban altábornagyként, később tábornokként, majd egy egész hadsereg parancsnokaként szolgált, harcolt a szerb, az orosz, az olasz és a román fronton is, tisztes helytállásáért több rangos kitüntetésben részesítették. A Tanácsköztársaság utáni zavaros napokban államcsínyt kísérelt meg: Magyarország kormányzójává kiáltotta ki magát, hogy rokonát, IV. Károlyt újra a magyar trónra segíthesse. A puccs megbukott az antant ellenállásán, József lemondott és Horthy Miklós mellé állt. A két világháború közötti időszakban a politikától visszavonultan, ám felső körökben központi szerepet betöltve élt. 1944-ben, a nyilas hatalomátvétel után feleségével emigrált, 1962-ben, 89 éves korában érte a halál az akkori NSZK-ban. Érdekesség, hogy a Horthy által alapított Vitézi Rendnek ő volt az első tagja.

Orvosból olimpikon, olimpikonból földesúr

Az emlékmű felirata szerint az 1909. évi vadászat bérlője bernecei Szokolyi Alajos volt, akiről szintén több érdekesség lelhető fel. 16 évesen, 1887-ben költözött jómódú nevelő- (s egyben kereszt)szüleivel az általuk építtetett bernecebaráti kastélyba. Orvosként végzett, már az egyetem alatt aktívan atletizált, jó eredményei miatt tagja lett az 1896-os athéni olimpiára kiutazó, hétfős magyar delegációnak, 100 méteres síkfutásban harmadik helyet ért el. 1900-ban tért vissza Bernecére, majd még ez évben feleségül vette Berchtold Charlotte-ot, így az arisztokrácia legfelsőbb köreibe is bekerült. Így történhetett meg, hogy a nem nemesi származású Szokolyi a környék földesura lett, és vadászatot bérelhetett József főhercegnek. Szintén ő volt az, aki a közeli Tűzköves-forrásnál 1910-ben emléktáblát állíttatott Bársony István író tiszteletére. Szokolyi Alajos egészen 1932-ben bekövetkezett haláláig kastélyában élt, innen támogatta pénzzel és munkával a magyar sportéletet. Kora elismert alakja volt: utolsó társaságbéli vacsoráján Klebelsberg Kunóval beszélgetett, temetésén Hajós Alfréd is beszédet mondott, a Pesti Hírlapban pedig dr. Mező Ferenc szellemi olimpiai bajnok írta meg nekrológját. A Bernecebarátiban található Szokolyi-kastély neve is neki állít emléket.

Említésre méltó mellékszereplők

A márványlap felirata „Hollós” Mátyás, azaz Mátyás király „kedvencz vadász-pagonyja”-ként hivatkozik a környékre. Ami a történelmi kutatások szerint is helytálló. Több, rá emlékező elnevezéssel is találkozunk a közelben: elég csak Királyházára gondolni, de a Király-kút és a Királyné pallagja is arról tanúskodik, a királyi pár sok időt töltött itt.

A többi névhez képest egészen kis betűkkel szerepel az emlékművet készítő cégé, pedig Gerenday Antal és fia, Béla a kor elismert szobrászai voltak. Az ő vállalatuknak köszönhetjük többek között Vörösmarty Ferenc és Laborfalvi Róza Kerepesi úti, illetve Kölcsey Ferenc szatmárcsekei síremlékét is.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes