Felsőpetényi agyagbánya

Az agyagbánya egyik mélyművelésű ága, az 5-ös táró vezetett geotúrák keretében látogatható. A bánya különlegessége, hogy a mesterségesen kialakított táró természetes dachsteinimészkő-üregben folytatódik, ahol a járatok falán jelentős kalcitkiválások figyelhetők meg. Ezek közönséges fényben többnyire szürkés, jellegtelen képződményeknek tűnnek, UV-fényben azonban különböző színekben fluoreszkálnak. A kékes, rózsaszínes és narancssárga fényjelenségeket a kalcitban található szennyeződések, fémes alkotók, illetve szerves anyagok okozzák.

A bánya őrzi a korábbi mélyművelés emlékeit is. A sínekkel behálózott táróban hagyták a bányászok szállítására használt, „Népes” becenevű vasúti kocsit, valamint több bányászati eszköz, csille, szállítószalag és rakodógép is megtekinthető. A felszínen a régi gazdasági vasút fűtőháza és számos vasúti jármű maradványa is látható.

Az 5-ös táró kizárólag vezetett túra keretében látogatható, amelyre foglalni a Mesélő Föld honalpján lehet. A néhány száz méteres föld alatti szakasz bejárása másfél-két órát vesz igénybe. A túra során a bányászati és vasúti emlékek mellett a természetes üregek és a fluoreszkáló ásványok is megtekinthetők. Mivel nincs kiépített világítás, zseb- vagy fejlámpát mindenki vigyen magával. Sínek között is kell gyalogolni, így a zárt, stabil lábbeli is alap.

Történet és geológia

A Romhányi-rög területén mintegy 24 négyzetkilométernyi területen találhatók az alsó oligocén korú, úgynevezett hárshegyi homokkősorozatba foglalt tűzállóagyag-telepek. A rög déli részén az 1930-as években indult meg a bányászat – vegyesen külszíni és mélyművelésű fejtésekben. Az 1949-es államosítást követően gépesítették a kitermelést, és a Budapesti Porcelángyár, a Kőbányai Porcelángyár, az Alföldi Porcelángyár, a dunaújvárosi és az ózdi vasgyárak számára bányásztak az 1960-70-es években világosra égő tűzálló agyagot, majd később a romhányi csempegyárban történő felhasználásra márgát is. A bánya már láthatóan túl van a zenitjén, de ma is folyik a termelés: fazekasagyag, különféle habarcsok, őrölt agyag, kályhafugázók, de még macskaalom is készül az itt kitermelt alapanyagból.

A bánya és a bánki vasútállomás között keskenynyomközű gazdasági vasút is épült, amelynek nyomai máig felfedezhetőek a Bánk felé vezető út mellett: útátjárókban árválkodó sínszálak, aszfaltúttal párhuzamosan futó töltés, egy-két megmaradt „füttykaró” látszik. A 600 milliméteres nyomtávú vasúton a felszínen C50-es mozdonyok vontatták a csilléket, míg a hegy gyomrában EL-9-es akkumulátoros gépek adták a vonóerőt. A vasútüzem a mélyművelésű bányával együtt 2005-ben állt le, de utána pár évig lelkes vasútbarátok életben tartották a kisvasutat, egy ideig még a bányalátogatás is vonatozással indult. A felsőpetényi vonalon 2012-ben járt utoljára vasúti szerelvény, utána a bányán kívüli pályát fölszedték, a még használható járműveket elvitték.

• A látogatásra a Mesélő Föld honlapján lehet helyet foglalni, a belépő 6900 forintba kerül (2026 nyarán).