Biatorbágyi vasúti viadukt

Eredetileg egy viadukt hidalta át a Füzes-patak völgyét, amelyet 1883-1884-ben, a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal építésekor emeltek. A 2×40,6 méteres támaszközű, többszörös rácsozatú, felsőpályás acélszerkezet mintegy 25 méteres magasságban ível át a patakvölgy felett. A második vágány – és ezzel a második völgyhíd – 1898-ban készült el, és a pályát egészen 1979-ig használták a vonatok. A két évvel korábban elkészült nyomvonalkorrekciót követően (északabbra, mai nyomvonalára helyezték át a vasútvonalat) hagyták fel a régi pályát, a viaduktokkal és az állomásépülettel együtt. Az állomásépület ma faluházként működik, ezen kívül a hidaktól nem messze egy elárvult felsővezetéktartó oszlop emlékeztet arra, hogy itt vonat járt. Az északi hídra ma fel lehet menni akár gyalog, akár biciklivel, a déli le van zárva. A kilátás pazar a völgyhídról a Füzes-patak völgyére és a körülötte elterülő településre.

Azonban nem a fentiekről ismert elsősorban a biatorbágyi viadukt, hanem hazánk (vasút)történetének legnagyobb, merénylet okozta vasúti balesetéről. 1931. szeptember 13-ra virradó éjszaka Matuska Szilveszter felrobbantotta a bal vágányon (a déli hídon) haladó, Bécsbe tartó gyorsvonat alatt a vasúti pályát, így a szerelvény mozdonya és első hat kocsija a mélybe zuhant, 22 életet követelve. A korabeli leírások borzalmas képet adnak a baleset helyszínéről, ahol az éjszakai sötétségben kellett megkezdeni a mentést. „Szörnyű látvány! A viadukt alatt egyetlen tömkelegben hat-hét személykocsi, a mozdonyé és a szerkocsi apró szilánkokra törve. Egy hálókocsi romjai előtt állok. Mintha egy papendekli skatulyára egy halom követ ejtettek volna. (…) – Nézze, szerkesztő úr, ott egy halott! – mutatja valaki. Odanézek. Az egymásra tapadó két hálókocsi fal közül tényleg egy barna fürtös fej látszik ki csupán, azt igyekeznek kiszabadítani ágyastól együtt.”

A robbantás az egyik sínszálból szakított ki egy darabot, ennek folyománya volt a 301,001 pályaszámú mozdony és hat kocsi kisiklása és mélybe zuhanása. A magányosnak mondott merénylő, Matuska Szilveszter talán nem is a bécsi gyorsot akarta kisiklatni, hanem a késve érkező, ezért Budaörsön félreállított tolatós tehervonatot.

A pokolgép mellett egyébként egy levelet is találtak, melynek szövege alapján a rendőrség úgy vélte, a terrortámadás egy nagyobb, kelet-európai kommunista összeesküvés része lehet. Mindenesetre ez kiváló lehetőséget biztosított a statárium bevezetésére, és az illegális kommunista párt tagjainak üldözésére. Magát a merénylőt Bécsben fogták el, ahol hatévi fegyházra ítélték, míg Magyarországon halálos ítélet várta volna, amit életfogytiglanra változtattak, hogy az osztrák hatóságok ottani büntetésének letöltését követően kiadják hazánknak. Matuska Szilveszter 1944-45 fordulóján eltűnt a váci fegyházból, azóta sem lehet tudni, mi történt vele a szovjet csapatok bevonulását követően.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes