Pinka-szurdok

A Rába folyó legjelentősebb mellékvize Vas megyében a Pinka-patak. Ausztriából érkezik hazánkba, Felsőcsatár környékén lép be az országba, hossza 55 km. Érintetlen környezetben kanyarog az államhatárt többször átmetszve. Gyors vizére több helyen malom épült.

A környéket (és a közeli falvakat) a trianoni szerződés Ausztriának ítélte, ám a lakosság felháborodása (majd a népszavazás eredménye) folytán két évvel később, 1923-ban mégis Magyarország része maradt. Szurdoka a Vas-hegy természetes határa is: osztrák szomszédaink „Pinkadurchbruch”-nak, vagyis Pinka-áttörésnek hívják. Környékére évtizedeken keresztül senki nem tehette be lábát a vasfüggöny miatt – talán éppen emiatt sikerült megőriznie természetes szépségét.

A szurdok vadregényes világa és a hallépcső

A Pinka medre szabályozatlanul kanyarog; vízszintje állandónak mondható, vízminősége kitűnő. Bőséges halállományában főleg pisztrángot, keszeget, pontyot, márnát és paducot találunk. Színes madárvilágát a vízirigó, a nagy kócsag, a jégmadár és a fekete gólya jellemzi, de uhu is fészkel itt. Nagyvadjaink közül a vaddisznók és a szarvasfélék jellemzőek; az apróvadak közül a pézsmapocokkal, a menyéttel, a nyuszttal, a borzzal és a vidrával találkozhatunk. Növényvilága 21 féle védett fajt számlál; ezek között zsombékosok, hóvirág, kankalin, gyöngyvirág is szerepel, és persze az ősi fákat, a tölgyet, a gyertyánt, a fenyveseket és a bükköt is megtaláljuk itt.

Felsőcsatár felől közelítve a falu végén híd vezet át a Pinka-patakon, majd a parkolótól könnyű (vagy hosszabb) sétát, kirándulást tehetünk. A Z jelzést követve szemből, a túlparton hamarosan feltűnik egy malom épülete. A jelenleg osztrák tulajdonos birtokában lévő kúria a 16. században épült. Kuthasy Simon lovaskapitány kapta meg a földesúrnak tett ígérete fejében, hogy fegyveresen mindig a rendelkezésére áll.

Észak felé haladva a girbegurba, de jó minőségű ösvényen megcsodálható a Pinka kanyargó vonala. Bőséges halállománya - és különösen az itt látható duzzasztó - miatt egy hallépcső kiépítése is szükségessé vált. A duzzasztó ugyanis megakadályozná a halak (íváskor fontos) folyásiránnyal szembeni úszását, de a kialakított 30-40 centiméteres kis zubogókat könnyedén leküzdik, az apró köztes medencék pedig pihenést biztosítanak a következő „lépcső” előtt.

Ha tovább sétálunk, utunkat bal kéz felől kisebb-nagyobb sziklák szegélyezik. Ezekről azt érdemes tudni, hogy - hasonlóan a közeli Kőszegi-hegységhez - anyaguk metamorf kőzet; főként zöld- és csillámpala. Vizsgáljuk meg őket közelről is: a rétegződések hűen tükrözik kialakulásukat. Zöldes színüket a benne található kloritoktól kapták. Hazánkban egyedül ezen a környéken bányászták; erre utal a „csatári kő” elnevezés. Korábban a falu egy távolabbi szélén is fejtették időszakos jelleggel (egy talkumbánya mellett), de a 20. század utolsó éveiben ezt fokozatosan megszüntették.

Alternatívák a környéken

A Pinka mellett futó Z jelzést kitartóan követve egy elágazáshoz jutunk. Ha a jobbra induló Z+ jelzést választjuk, még 400 méternyit tehetünk meg a szurdok völgyében - ekkor elérjük az államhatárt. Habár a jelzett út megszűnik, a jelzetlen, osztrák ösvény továbbvisz Pinkaóvár (Burg) felé. Ha ehelyett balra térünk, akkor (továbbra is a Z jelzésen) nekivághatunk a Vas-hegynek, ahová egy kilométernyi meredek, de szép kaptató vezet fel. A magaslat tetejéről a Z▲ jelzésen lehet visszaereszkedni a Z jelzéshez, ahonnan már csak 800 méternyi séta a parkoló.

Amennyiben a Vas-hegyi kitérőt nem szeretnénk megtenni, természetesen a Z jelzésen is visszatérhetünk a kiindulópontra.

Opening hours

Price: