Ferde-vízesés és Csepegő-szikla

A Ferde-vízesés

A Ferde-vízesés különlegessége abban áll, hogy a kemény, de vékony rétegekben lerakódott mészkő- és márgapadok a tektonikai nyomás hatására kibillentek, ezzel „szétszaggatják" és némileg eltérítik a patakot. A víz így lépcsőről lépcsőre bucskázva, oldalazva jut át az akadályon, lejjebb pedig éles, tajtékzó kanyarra kényszerítik a sziklák. Távolról nézve olyan képest fest az egész, mintha a függőleges iránytól eltérve, oldalra bucskázna a víz - áradás esetén viszon brutális erővel, tajtékozva tör át a szűkületen.

A Csepegő-szikla

A sziklapadok kb. 160-150 millió évesek, nem úgy a szomszédos Csepegő-szikla, amely a fahíd túloldalán, a meder mellé ereszkedve tekinthető meg. Ennek anyaga, a forrásmészkő (vagy travertínó, mésztufa, esetleg édesvízi mészkő) 15 ezer éve képződik: a mélybe szivárgó csapadékvíz szénsavtartalmával meszet old magába, ám amikor a felszínre lép, a megváltozott nyomásviszonyok hatására szén-dioxid-tartalma elillan, a mészanyag pedig kiválik belőle, és bekérgezi az útjában heverő tereptárgyakat. A szén-dioxidot felvevő növények (pl. a mohapárnák) még gyorsítják is a folyamatot. A lassan képződő kőzet által bekebelezett növények, törzsek, ágak később elbomlanak, likacsos szerkezetet hagyva hátra (innen a darázskő elnevezés). A mintegy 30 méter hosszú, 4-5 méter magas Csepegő-szikla annak köszönheti a nevét, hogy mivel mészkő és márga találkozásánál fekszik, a réteghatáron szivárgó, bőséges karsztvíz folyamatosan csepeg a belsejében - ez közelebb hajolva jól is látszik.

A jókora tömb mohalepte darabjai leszakadva, a meder körül és a víz útjában hevernek, közéjük szorulva zúgót is alkot a patak. A piciny vízesés alatt széles, túlmélyített medencében kavarog a türkizzöld patakvíz. Télen különleges látvány, amikor a lehulló vízcseppek jégcsappá fagyva fehér „fogakkal" fedik be a sziklát.

Mindkét képződmény a csodálatos Óbányai-völgy felső szakaszán, Kisújbánya közelében található, de Óbányáról is könnyű sétával, gyorsan elérhetőek.