Pálfája-erdő és Oktatóközpont

A mai Alföldet látva nem gondolnánk, hogy évszázadokkal ezelőtt még kiterjedt erdők és ligetes, erdőfoltokkal tarkított füves puszták borították a síkságot, amelyet keresztül-kasul behálóztak a még szabályozatlan folyók. A nagymértékű erdőirtás már a török uralom idején elkezdődött: a Nagykőrös környéki fákat „nagyüzemben” termelték ki elsősorban a puskaporgyártás alapjául szolgáló salétrom főzéséhez, valamint sáncok építéséhez vagy éppen bőrcserzéshez.

Később a lakosság gyarapodásával a falvak és a tanyavilág is egyre több területet foglaltak el, ami viszont a mocsarak lecsapolását és a szántóföldek növekedését idézte elő. Összességében ezek a folyamatok az erdős területek szinte teljes eltűnéséhez vezettek, és csak kisebb erdőfoltok maradtak fenn. Közülük hazánkban az egyik legnagyobb a Nagykőrös melletti, Natura 2000-es területként számontartott pusztai tölgyes.

A Pálfája-erdő fő fafaja a több száz évig is elélő kocsányos tölgy, néhány hatalmasra nőtt matuzsálemével találkozhatunk is az ösvények mentén. Mindegyiket egy-egy személyről vagy jellegzetes külső jegyéről neveztek el: Rákóczi-fa, Széchenyi-fa, Mátyás király fája, Kisgatyás fa. Az erdő névadója a legidősebb példányok közül való, egyszerű neve – Pál fája – egykori gazdájára utalhat. A több mint negyven méter magas tölgyfa átmérője alapján nagyjából 500 éves lehet.

Erdőmentés

A terület kezelése sokáig nem volt egységes, és tartani lehetett tőle, hogy az intenzív erdőgazdálkodás, a megnőtt vadállomány és az özönnövények terjedése tönkreteszi a pagonyt. Szerencsére 2006 és 2011 között az Európai Unió LIFE-programjának köszönhetően, egy ötéves természetvédelmi projekt keretében sikerült megmenteni ezt a különleges élőhelyet, így sokáig élvezhetjük még az alföldi erdőséget. Az élőhely-helyreállításhoz szükséges volt az özönnövények eltávolítása (ilyen az agresszívan terjeszkedő akác és a bálványfa), őshonos fafajták (tölgy, nyár) ültetése és egy kerítés is, amely távol tartja a facsemetéktől az állatokat. Egy megállapodás értelmében pedig a magánerdő-tulajdonosok területén se folyhat erdőgazdálkodás 90 évig, kizárólag csupán természetvédelmi célú kezelés.

Oktatás, bemutatás

2008-ban nyitott meg a Pálfája Oktatóközpont, ahol a tölgyeseket és az itt végzett természetvédelmi munkát mutatják be. A korábbi napközis tábor felújított épületében pedagógus továbbképzéseket és nyári természetismereti táborokat is szerveznek, de a hatalmas parkkal körülvett ház családi rendezvényeknek is otthont ad.

Az erdőt három gyalogos és egy kerékpáros tanösvényen járhatjuk be. A QR-kód segítségével beolvasható tájékoztatók, illetve a letölthető vezetőfüzet segítségével séta közben mindent megtudhatunk a nedvesebb területeket kedvelő gyöngyvirágos tölgyesekről vagy éppen a szárazabb talajon előforduló pusztai tölgyesekről és homokpusztagyepekről, a hozzájuk kapcsolódó jellemző növényekről, valamint az itt élő állatokról.

Az erdő „bejáratánál” egy hatalmas faépületet láthatunk, az Arénát, ami manapság ugyan üresen áll, de amikor a majálisokat és egyéb városi rendezvényeket még itt tartották, fedett rendezvényhelyszínt biztosított a mulatságokra. Mellette áll a felújított gondnoki épület, amelynek udvarán a hagyományos tanyák baromfiudvarával és veteményeskertjével ismerkedhetünk meg. A konyhában és a gyógyításban is használt növényekből pedig a konyha- illetve gyógynövénykertben kapunk ízelítőt.

A tanösvények szabadon látogathatók, az Oktatóközpont április 1-tól október 31-ig tart nyitva. A foglalkozásokra előre bejelentkezni az alábbi elérhetőségeken lehet:

• Takács Erzsébet környezeti nevelő
• Tel.: +36 30 663 4657
• E-mail: tböbi@kovart.hu