Jáki Szent György-templom

Az ország egyik legszebb román kori épülete, amelyet a Ják nemzetség építtetett, azon kevés középkori műemlékeink egyike, amelyet ha nem is eredeti állapotában, de ahhoz nagyon hasonló alakban láthatunk még a 21. században is. Az Árpád-kori templom monumentalitása és művészi kivitelezése önmagában is csodálatra méltó, de különösen kiemelkedik díszes főbejárata, a híres bélletes kapu (általában erről is ismerszik meg). A kapuzat oszlopain és bélletívein más-más, gondosan kidolgozott, geometriai vagy növényi mintázat fut végig, az ajtó feletti, félköríves timpanonban Krisztus ül trónján két angyallal közrevéve. A díszes kapu felső részét lezáró oromzatot Krisztus és a 12 apostol szobrai díszítik.

A templom restaurálása az 1980-as évek végétől kisebb lépésekben zajlott 2011-ig. Ekkor egy nagyobb állami támogatásnak köszönhetően helyrehozták a tornyok homlokzatát, kijavították a tetőt, és helyreállították a szentélyeket. 2018 és 2022 között újabb szakasz kezdődött, amivel lehetőség nyílt a restaurálás befejezésére. Ekkor újult meg a két mellékhajó homlokzata és a teljes templombelső, de a szükséges műszaki feladatok (szigetelés, világítás, fűtés felújítása) elvégzése mellett folytatódtak a korábban félbeszakadt falkutatási és az immáron a templombelsőre is kiterjedő régészeti feltárások is. A templom felújított belső tere 2022 tavaszától látogatható, az apátság egykori gazdasági épületeiben kialakított látogatóközpont és az újonnan építendő, kiállításnak helyet adó épület azonban várhatóan csak egy évvel később készül el. Utóbbi különlegessége lesz a templom híres nyugati kapujáról a 19. század legvégén készített gipszmásolat, amely még a közel eredeti, középkori állapotot mutatja. A kapu restaurációja is hátravan még, ahogy a Szent Jakab-kápolna felújítása és a környezetrendezési munkálatok is később fejeződnek csak be. A folyamat végére az egész Templom-domb megújul.

A templom története – az alapok

A bencés monostor alapításáról nem maradt fenn írásos emlék, az 1220 körüli évszámra közvetett történeti adatok és a díszítés stílusjegyei alapján lehet következtetni. Annyi bizonyos, hogy 1223-tól már oklevelekben említik a monostor apátját, és hogy közel négy évtizedes építkezés után 1256-ban szentelték fel a templomból és kolostorból álló épületegyüttest.

A Ják nemzetség egy megszilárdult legenda szerint az István király oldalán harcoló, és Koppányt legyőző Vecellin bajor lovagtól származik (Kézai Simon 1282-85 között írt hun-magyar krónikájában írtakra alapozva). Történészek ezt ma már vitatják, de az eredettörténetet valószínűleg maguk a Jákok is erősíthették a 13. században. Azonban a hely- és személynevekből, valamint a birtoktörténeti adatokból kiindulva valószínűbb, hogy magyar eredetű nemzetségről van szó, amelynek egyik ősi központja a mai Ják területén lehetett.

A család egyik tekintélyes és gazdag, nagy birtokokkal rendelkező alakja volt Nagy Márton ispán, akinek életéről nem sokat tudunk, de annyit igen, hogy a későbbi források szerint ő alapította a jáki monostort. A monostoralapításban a vallási indíttatás mellett jelentős szerepet játszhatott a társadalmi rangnak való megfelelés is. Egy ilyen mértékű beruházás növelte a család tekintélyét, s egyúttal jelezte a királyi udvar felé „érdemességüket” a magas rangú címekre, méltóságokra. A család másik főágának központi – sajnos teljesen elpusztult – monostora, a pornói éppen a jáki alapítása idején került a ciszterci rendhez, holott a Jákoknak több nemzedék óta a bencésekkel volt kapcsolatuk. Egyrészt a hagyomány, másrészt a pornói apátsággal való versengés miatt is hívhatott Márton épp bencés szerzeteseket Jákra.

A templom építésének időszaka egybeesett a bajor bambergi székesegyház újjáépítésével – a sok hasonlóság miatt azt valószínűsítik a művészettörténészek, hogy Bambergből érkező mesterek is dolgozhattak Jákon. Alapítóként Márton jelölhette ki a templom védőszentjét is, Sárkányölő Szent Györgyöt. Mivel Bajorországban akkoriban igen erős volt a Szent György-kultusz, eredhet innen a védőszent alakja, de hazai történet is magyarázhatja a választást. Ugyanis a népnyelv szerint István király három égi személy, Szűz Mária, Szent Márton és Szent György segítségével vívta meg Koppány elleni harcát.

Hosszú építkezés

A templom mintegy negyven éven át zajló építésének menetét az újabb adatok alapján a korábbi elképzelésekhez képest világosabban látni. Sarkadi Márton építész, a 2020-as évek eleji felújítás vezetőjének értelmezése szerint az építkezés első lépéseként kijelölték és elkészítették a templom körítőfalainak alapozását, azt olyan módon elhelyezve, hogy a korábbi kis templomot körbevegyék, és zavartalanul használhassák a munkálatok idején is. Az épülő templom alaprajza nem változott a munka során, már eredetileg is kéttornyos, monumentális nyugati homlokzatot terveztek, és a főszentély alaprajza is állandó maradt. A szentélyfalak építésével párhuzamosan egészen a nyugati toronyig megépítették az északi mellékhajófalakat. Ezt követően vélhetőleg befejezték a szentélyeket, majd a tornyokkal folytatták a munkát, és azokat legalább főhajómagasságig megépítették. A toronypillérekkel együtt megalapozták az északi pillérsort is, de a pilléreket valószínűleg csak egy következő fázisban kezdték építeni a déliekkel együtt, amikor a kis templomot már teljesen el kellett bontani.

A pillérek építése idejére egy lényeges tervmódosítás alakult ki: a főhajót és a mellékhajókat is boltozattal kívánták ellátni, ennek jegyében modernizálták a pillérformát. Az építésben eddig résztvevő, legalább részben a bambergi székesegyház újjáépítésén tanult kőfaragócsapat ekkor távozhatott a helyszínről. A folytatásban más tanultságú, eltérő gyakorlatú mesterek vettek részt az építésben. Nekik köszönhetjük a templom befejezését, azaz a főhajófalak és az északi mellékhajó - máig fennmaradt - boltozatának megépítését. 1256-ban a győri és a veszprémi püspök (Zlaudus, Jáki Nagy Márton fia), valamint a pannonhalmi főapát jelenlétében szentelték fel a templomot, amelyet ekkorra minden bizonnyal teljesen befejeztek.

Békétlen évszázadok

A monostort elkészülte után is sok megpróbáltatás érte. A török csapatok 1532-ben érték el Jákot, és komoly pusztítást végeztek a templomon (például az elérhető magasságban lévő szobrokat lefejezték) és a kolostoron. Ez utóbbiba már nem is tértek vissza a bencések, az utolsó apát 1566-ban mondott le. A kolostor megmaradt részeit 1576-ban a szombathelyiek fel is gyújtották, ekkor semmisülhetett meg teljesen – a 18. század elejére nyomai sem maradtak.

Két meghatározó átépítés

A 17. század közepén egy villámcsapás következtében az immár kolostor nélkül maradt templom déli pillérsora és a főhajó fala súlyosan megrongálódott, ezért helyre kellett állítani. Folnay Ferenc apát azonban ennél többet tett; jelentős átépítések fűződnek a nevéhez. A déli pillérsort az északiaktól eltérő, négyzetes falpillérekkel pótolták, dongaboltozatot építtettek a főhajó és a déli mellékhajó felett, a falakba barokk ablakok kerültek, a tornyok hagymasisakot kaptak - a templom lényegében ekkor nyerte el azt a formáját, amely egészen a 19. század végéig érintetlen maradt.

Szenzációs felfedezések a felújítás során

A nagyszabású, 2020-as években végzett felújítás során a templom teljes belső restaurációja mellett régészeti feltárásokat és falkutatásokat is végeztek, ennek köszönhetően az építésmenet sok homályos részlete tisztázódott: pontosabban megismerhetővé váltak a különböző építési periódusok, azaz, hogy mikor hogyan nézhetett ki a templom, miként haladt megalkotása. A régészeti feltárások eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a 13. századi épület előtt egy még korábbi, 11. századi eredetű templom állhatott itt – ezt a mostani alatt talált falmaradványok támasztják alá.

Egy korábbi feltételezés bizonyítékául szolgált a déli toronyaljból előkerült téglasír is, amelyben egy nagytermetű férfi nyugodott. Joggal feltételezhető, hogy a későbbi forrásokban a kolostor alapítójaként említett Jáki Nagy Márton nyughelyéről van szó. Számtalan másik, értékes leletet rejtő sír mellett egy egyházi méltóság sírjára is rábukkantak a templom főhajójában, a főszentély előtt, benne egy ötszáz éves, díszes miseruhával. A feltehetően Itáliából származó bársony ruhadarab igen ritka kincsnek számít.

A jáki templom különleges értékei közé tartoznak a déli toronyalj és a főszentély falát borító falképek, amelyek a templom 13. század közepén történt felszentelésének időszakából valók. A középkori freskókat a tisztítást követően konzerválták, majd a nagyobb hiányokat retusálással tompították. A képek így jobban kivehetők, értelmezhetők, ugyanakkor hitelességük nem sérült; a ténylegesen megőrződött, eredeti maradványokat láthatjuk.

Kápolna a templom előtt

A szintén középkori Szent Jakab-kápolna a bazilika főhomlokzatával szemben áll. A szomszédos középkori apátsági templomban nem voltak nyilvános istentiszteletek, a szerzetesek a világi híveket nem szolgálhatták ki lelkipásztorként. A kolostor megalapítására az eddig feltételezetthez képest már korábban sor kerülhetett, és vélhetőleg emiatt épült meg a 12. században a Szent Jakab-kápolna elődje, egy egyszerűbb alaprajzú és kisebb körkápolna, amelynek alapfalai az 1990-es évek elején kerültek elő. Az apátsági templom építésének befejezése idejében, 1250-1260 körül a kápolnát, azaz a falu plébániatemplomát is újjáépítették. Egy 18. századi felújítás után kapta mai alakját, ekkor készült freskódísze és oltára is. A kápolna a templommal együtt 2022-ben szintén teljes felújításon esik át.

A 19. század második felére hódított teret a gondolat, hogy a jáki templomot művészettörténeti szempontok szerint újítsák fel, amire a millennium remek alkalmat biztosított. Az 1896 és 1904 között, Schulek Frigyes tervei alapján zajló felújítás alapvető célkitűzése az eredetinek tartott állapot minél teljesebb körű visszaállítása volt. Ennek jegyében újjáépítették a déli oszlopsort, lemásolva az eredeti északit. Lebontották a Folnay apát idejében épített emeleti részt, befalazták a barokk korban nyitott ablakokat és lemeszelték a templom belső festéseit. A főszentély, illetve a nyugati rész középkori formáit mintául véve új boltozatot alkottak, a tornyokat az első emelet szintjéig visszabontották és újraépítették, a restaurációs munkákkal érintett épületrészeken sok eredeti kőfaragványt kiemeltek, majd újjal pótoltak. Az átalakítások már a kortársak körében is vitákat szültek, sokan túlhaladottnak gondolták ezt a fajta helyreállítást, ami mai szemmel nézve is valóban drasztikus, túlzó beavatkozásnak tűnik.

Érdekességek:

• A jáki templom nyugati kapuzatának mását (a bélletes kaput) a budapesti Városligetben is megnézhetjük, ugyanis a Millennium idején, a Vajdahunyadvár részeként felépített kápolna kapuja a jáki csaknem pontos utánzata.
• A Dél-dunántúli Kéktúra első, Írott-kő és Egyházasrádóc közötti szakasza érinti Jákot, az útvonal közvetlenül a templom mellett halad el.

2022 húsvéttól a templom környezetének rendezéséig a belépés ingyenes.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgálatató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!