Sándor–Metternich-kastély (Bajna)

Sándor Móric gróf, a későbbi ördöglovas fiatalon örökölte a családi uradalmat, és egészen addig nem is nyúlt az akkor már elavultnak számító bajnai épülethez, amíg feleségül nem kérte Metternich Leontine hercegnőt. Az osztrák birodalom nagyhatalmú kancellárjának leányát egy csodás kastéllyal akarta elkápráztatni, ezért a korabeli építészet legnagyobb alakját, Hild Józsefet bízta meg azzal, hogy az épületnek új, modern külsőt varázsoljon. Hild a korábbi kastélyt egybekapcsolta a melléképületekkel, és egységes, immár a kor építészeti stílusának megfelelően klasszicista épületegyüttest hozott létre, amelynek leglátványosabb eleme a kastély főhomlokzatát díszítő korinthoszi oszlopsor.

Az 1834-re elkészült kastély klasszicista enteriőrjeit Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője alakította ki, akivel Sándor Móric itáliai utazásai során ismerkedett meg. Az olasz művész munkáját a lenyűgöző Raffaello- és Etruszk-termekben csodálhatjuk meg.

A romjaiból helyreállított, kívül-belül megújult, 2021 végén megnyílt kastély állandó kiállításán két egykori tulajdonosát ismerhetjük meg: magát az ördöglovast, azaz gróf Sándor Móricot, valamint a gróf lányát és örökösét, Sándor-Metternich Paulinát. A hercegné korának igazi divatdiktátora volt, aki élénk és szerteágazó társadalmi életet élt, és akinek alakjához rengeteg anekdota is fűződik.

Az ördöglovas legendás alakja

A legenda szerint Sándor Móric becenevét Angliában ragasztották rá, amikor az ifjú gróf fogadást kötött egy helyi kereskedővel, hogy ha megüli a lovát, ami még senkinek sem sikerült, 100 fontért övé lesz az állat. A gróf néhány perc alatt betörte a lovat, mire a kereskedő döbbenten felkiáltott: „Ez nem is ember, ez maga az ördög!”

Móricot gyermekkorában vézna testalkata miatt apja mindentől óvta, lovagolnia is tilos volt. Azonban bátyja korai halála és édesapja elvesztése után nagyon fiatalon, 17 évesen megörökölte a család birtokait, köztük Bajnát is. Visszaemlékezések szerint első dolga volt lóra ülni, amikor is rögtön kiderült, hogy képzés híján is ösztönösen értett a lovak nyelvén. A pallérozottság később sem vált fontossá, ami a lovaglást vagy a fogathajtást illeti, sokkal inkább vakmerősége és gyorsasága teremtette meg az ördöglovas legendáját.

Hajmeresztő lovas mutatványai közül az egyik leghíresebb, amikor négyfogatos kocsijával lehajtott egy meredek lépcsőn a budai várból (a mai köztársasági elnöki rezidenciát a Sándor család építtette). Rendszeresen embereken, kocsikon ugratott át, de kastélyának erkélyéről is leugratott lovával. A szájhagyomány szerint előfordult, hogy a gróf saját palotájában is lóháton közlekedett, sőt, az újságok társasági rovatába pedig az olyan mutatványaival került be, mint amikor egyszer lóháton  ügetett be egy bálterembe. Feleségével is egy tipikus ördöglovas-mutatvány során ismerkedett meg: átugratta a bécsi Práterben kocsikázó Metternich Leontine fogatát.

Ezek a parádés, de korántsem veszélytelen lovas kalandok rengeteg balesettel is jártak. A legsúlyosabb 1850-ben történt, amikor fejét egy vasrácsnak ütve úgy megsérült, hogy utána már nem is épült fel teljesen. Élete utolsó éveiben a gróf már nem is ülhetett lóra, de még a gyeplőt sem foghatta kezébe. Legendáját már életében ő maga is aktívan terjesztette, ám halála után új életre kelt az ördöglovas alakja: több irodalmi és zenei mű ihelőjévé vált. 1944-ben egy magyar kalandfilmet  is forgattak róla, de talán a leghíresebb mű, amely Sándor Móricról szól, Kálmán Imre Ördöglovas című operettje.

Az ördöglovas kastélya

A kastélyban berendezett állandó kiállításon megismerhetjük a meglepően sokoldalú Sándor Móric életét. Kiderül, hogy a gróf több volt egy vakmerő lovason, és művészi hajlamát főként a zenében bontakoztatta ki. Zenélt és zenét szerzett, de rajongott az építészet iránt is, európai útjain minden építészeti újdonságot lejegyzett.

A női oldalon lányát, Sándor-Metternich Paulinát ismerhetjük meg, aki mint diplomatafeleség, a különböző állomáshelyeiken - Drezdában, Párizsban és Bécsben  -egyaránt jelentős szerepet játszott, főleg mint korának ízlésformálója. A kiállítás bemutatja, hogy a cserfes és elbűvölő Paulina hogyan vált a párizsi császár udvarának divatdiktátorává, majd később hogyan lett Bécs kulturális életének egyik megkerülhetetlen alakja. Hozzá fűződik egy legendás női párbaj története is, amit szintén felelevenít a tárlat.

Mivel a kastély berendezéséből és műtárgyaiból a II. világháború után nem sok maradt, ezért a két egykori tulajdonost egyrészt korabeli fotók, tárgyi emlékek, visszaemlékezések, másrészt interaktív eszközök segítségével idézik meg.

Reneszánsz udvarházból klasszicista műremek

A kastély története egészen a 15. századig nyúlik vissza, amikor a Both család felépítette nemesi udvarházát, amelynek alapfalai, padlóburkolatának és freskóinak több részlete a régészeti feltárás során került felszínre. A feltehetően már romos épület a 18. század elején került a Trencsén megyei Szlavnicáról (ma Szalonca, Szlovákia) származó, kisnemesi Sándor családhoz, majd ezután épült fel a barokk kastély, amelyet a következő generációk csinosítottak tovább.  

A kastély Sándor Móric-féle külső és belső átalakítása 1834-ben fejeződött be, így a gróf az esküvő után egy minden főúri igényt kielégítő kastélyba vihette feleségét, Metternich Leontine-t. A Sándor-Metternich család ezután bő száz évig használta az épületet, ezért 1944-ig lényegében olyan maradt a kastély, ahogy azt építtetője megálmodta.

Az újjászületett kastély

A II. világháború utáni évtizedek lassan, de biztosan rombolták az épületet: működött itt tábori kórház, majd szükséglakásokat alakítottak ki a falai között. A szocializmusban a helyi termelőszövetkezet gépállomást rendeztek be a kastélyban, de az utolsó löketet az adta a pusztulásnak, hogy az 1960-as évek végétől már üresen állt a főépület. Az 1980-as évek közepén végre műemléki felügyelet alá került a kastély, de az első érdemi munkára az 1990-es évekig kellett várni, ekkor legalább az összeomlástól megvédték az épületet. 2016-ra Bajna egykori díszéből egy romos, elhanyagolt, életveszélyes állapotú váz lett – ekkor kezdődött meg az az átfogó felújítás, amelynek köszönhetően 2021-re újjávarázsolták ezt a klasszicista építészeti remekművet.

Téli nyitvatartás (november 1. – március 31.):

• kedd–vasárnap: 10:00-17:00
• hétfő: zárva

Nyári nyitvatartás (április 1. – október 31.):

• kedd–vasárnap: 10:00-18:00
• hétfő: zárva

Az ünnepi nyitvatartásról itt lehet informálódni.

A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

A park és a játszótér is a kastély nyitvatartási idejében látogatható.

• Kombinált felnőtt jegy (kastély és park): 4400 Ft
• Kedvezményes jegy (kombinált): 2 200 Ft
  • 6-26 év közötti fiatal
  • 62. életévét betöltött látogató
  • minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő
• Parkjegy: 1000 Ft
• Tárlatvezetés: 1 000 Ft/fő 
• Visual Guide eszköz bérlése: 1 000 Ft/db
• Ingyenes belépésre jogosultak:
  • 6 év alatti gyermek
  • 70. életévét betöltött látogató
  • Fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
  • Miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
  • Közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
  • Minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!