Károlyi-kastély (Füzérradvány)

Az egykor Füzér várához tartozó, Radvány nevet viselő települést az évszázadok során számos ismert személy birtokolta. Ilyen Báthori Erzsébet, a sajátos wellnessprogramjáról elhíresült grófnő, aki a rossz nyelvek szerint előszeretettel mártózott meg szűz lányok vérében az örök fiatalság reményében, vagy Réthey Péter, a Báthoriak familiárisa, akinek a kastély elődjét köszönhetjük. Az épületet a 16. század végén emelték, s a Károlyi családhoz – melynek tagjai aztán évszázadokon keresztül tulajdonolták – 1686-ban került királyi adományként.

Sorukból kiemelkedik többek között Károlyi Sándor, a szatmári béke (1711) megkötője, akit később árulónak tituláltak ma már nagyon is észszerűnek mondható tette miatt. A történelem megszállottjai igazi különlegességre lelhetnek a füzérradványi kastélyban, itt őrzik ugyanis azt az asztalt, amelyen a családi hagyomány szerint aláírták a Rákóczi-féle szabadságharc végét jelentő megállapodást. Aztán ott van még Ede, az első Károlyi, aki a rezidenciáját Radványba költöztette. Őt már csak azért is fontos megemlíteni, mert hozzá kötődik a kastély 1850-es évekbeli átépítése, amellyel nem kisebb személyiséget bízott meg, mint Ybl Miklóst. A gróf emellett letette a mai angolkert alapjait is: például elültettette a park déli bejárata előtti 800 méter hosszú fenyőfaallét. A nagybecsű Ede emlékét egy vörösmárvány tábla őrzi a kastély tornyának tövében.

Fia, László, és annak felesége, Apponyi Franciska, szintén a szívükön viselték a birtok sorsát. Reneszánsz és korai barokk díszítőelemekkel, berendezési tárgyakkal, híres firenzei mesterek munkáival árasztották el a kastélyt, amelyeket Itáliában szereztek be. Ahhoz, hogy a hatalmas kandallók - vagy éppenséggel egy egész ajtókeret - beférjen a kastélyba, az egyik szárnyat teljesen átépítették, megnövelve így a belső magasságát. Ami azonban még ennél is monumentálisabb változás, hogy 1898-ban felkérték III. Napóleon francia császár egykori kertészét, Édouard Andrét, hogy tervezze meg a kastélypark korszerűsítését és megújítását. A megvalósítás öt évtizedbe, valamint igen szívós munkába került, és Zinke Ferenc főkertésznek köszönhető; a park mai képének kialakításában neki döntő szerepe volt.

Celebek a falak között

„De hát Afrikában vagyunk, ahol nem illik sietni, ahol mindenki ráér, ahol óra csak ritkán van a zsebekben. [...] Eleinte nehezünkre esik ezt a gondolkodásmódot elsajátítani. De azért lassan majdcsak beletanulunk. István már egészen beleszokott. A huzavonában, piszmogásban már valódi afrikai routine-ra tett szert” – írja Széchenyi Zsigmond népszerű könyvében, a „Csui!...”-ban, amely kenyai vadászkalandjairól szól, s amelyben sűrűn felbukkan társa, Károlyi István (1898–1967), Füzérradvány utolsó, Károlyi családbeli birtokosa. A „piszmogó” gróf trófeáinak néhány látványos darabját ma is megcsodálhatjuk a kastély kiállítótermeiben. Nem mintha Füzérradványban ne lehetett volna vadászni: számosan, például Horthy Miklós és József főherceg is jártak itt ezzel a céllal.

A kastély 1938-tól luxusszállóként üzemelt. Celebritások hada érkezett ide: nemzetközi sportbajnokok, színészek, művészek; Henry Ford, Jávor Pál, Fényes Szabolcs és még egy indiai maharadzsa is megfordult itt. Gyönyörködtek a példásan gondozott parkban, csobbantak az úszómedencében, csónakáztak a tavon, játszottak a golfpályán, síeltek, szánkáztak, korcsolyáztak, teniszeztek, esetleg lóháton járták be a birtokot. A kastélyban két nagy sikerű mozifilmet is forgattak: az 1940-es évek elején a Kísértést Karády Katalin és Bulla Elma főszereplésével, 30 évvel később pedig A Pendragon legenda című Szerb Antal-regény lapjai elevenedtek meg a misztikus környezetben.

Életre keltett kastélyszálló

Ezt a békebeli világot idézi fel a 2021-ben befejeződött felújítás új állandó kiállítása. A korabeli hangulatot nem csak az eredeti vagy korhű bútorok, hanem interaktív eszközök is segítik. Már a belépéskor olyan, mintha az egykori luxusszálló recepciójára érkeznénk, majd az itt élt vagy dolgozott karakterek „beszélő képeken” keresztül idézik fel a szálló mindennapjaival kapcsolatos érdekes történeteiket. A kastélyszálló meglátogatásának tematikája végigkíséri a látogatót a termeken, de emellett a grófi lakosztályokat is megnézhetjük, ahogy a Márványfolyosó, a könyvtár és a híres csavart oszlopos terem is nyitva áll. Az emeleten kóstolót kaphatunk az 1940-es évek magyar filmjeinek világából, a kor híres dívája, Karády Katalin nyomdokait követve.

A nagyszabású felújítás során nem csak a korábban már látogatható tereket, hanem a déli és a keleti szárny további részeit is felújították, valamint a kastélyparkban a korábbi rekonstrukcióból kimaradt részek, azaz a kastély közvetlen környezete és a díszudvar újult meg. A legszembetűnőbb változás a kastély külsejében, hogy visszakapta elegáns törtfehéret színét, valamint hogy megnyitották a szanatóriumi időkben beüvegezett loggiát.

Terebélyes platánok árnyékában

A második világháborút követően a kastélyt és a parkot évtizedeken keresztül nem a rendeltetésüknek megfelelően vették igénybe, szakszerű gondozásukra sajnálatos módon szinte ügyet sem vetettek. A nagy halastó teljesen eliszaposodott, a zsiliprendszer lepusztult, a réteket benőtte a cserje, mindenütt agresszív gyomnövények ütötték fel a fejüket, az utakat kidőlt fatörzsek keresztezték. A megváltást a KEOP (Környezet és Energetika Operatív Program) pályázat – az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. és a Forster Központ konzorciuma általi – elnyerése jelentette, amelynek köszönhetően 2014–15-ben szinte teljesen megújulhatott az angolkert. A cél természetesen az volt, hogy visszanyerje régi fényét, amikor még órákon keresztül lehetett úgy sétálni a különleges növények között, halastavak partján, hogy az ember nem érintette ugyanazt az útszakaszt kétszer, és folyton újabb és újabb érdekességbe botlott.

Egy csaknem 90 hektáros park felújítása persze nem egyszerű feladat. A rekonstrukciót többéves előkészítő munka előzte meg: szükség volt a terület teljes geodéziai és növénykataszteri felmérésére, történeti kutatására és régészeti feltárására. Ezután következett a tényleges fizikai beavatkozás, nekiálltak a gyomok és a bozót kiirtásának. A projekt fontos része volt a hajdani halastavak újbóli megépítése, a patakmedrek, források rendbetétele – ezek adják meg igazán egy angolkert valódi, „érintetlen, zabolázatlan természet”-hangulatát. A harmadik fázisban sor került a park közlekedési rendszerének felújítására is. Nagyjából 10 kilométernyi utat és ösvényt varázsoltak újjá, hat, korábban elpusztult híddal együtt.

Persze nemcsak gyümölcsfák árnyékában pihenhetünk meg az immár régi pompájában tündöklő angolkertben: ott vannak a patak partján ácsingózó hatalmas platánok, de több törzsű tulipánfára, piramistölgyekre, terebélyes hársakra is lelhetünk. 

Ezeket se hagyd ki, ha a környéken jársz!

Ha attól tartasz, hogy a kastély és a park csak egy-két napig tudna lekötni, akkor is érdemes Füzérradványba látogatnod, hiszen a környéken számos kirándulási és kikapcsolódási lehetőség hívogat. Csak egy karnyújtásnyira van Pálháza, ahonnan kisvasúttal a Zempléni-hegység szívébe utazhatsz, de nincs messze a festői várával büszkélkedő Füzér sem. A gasztronómia szerelmesei átruccanhatnak Tokaj-Hegyalja világörökségi kultúrtájára, az ásványgyűjtőknek pedig vétek lenne kihagyni Telkibánya környékét. Ha kedved szottyanna kipróbálni az ország leghosszabb libegőjét, irány Sátoraljaújhely és a Zemplén Kalandpark, ahol műanyag sípálya, bobpálya és egy csaknem másfél kilométeres átcsúszó kötélpálya is várja az extrém szórakozási formák és a sportok kedvelőit. A nyugodtabb kikapcsolódásra vágyók átnézhetnek Sárospatakra, és bakancsot is érdemes húzni, hiszen nem messze található a Megyer-hegy hazánkban egyedülálló tengerszeme.

A határon túl, Szlovákiában, Borsi község kastélyában született II. Rákóczi Ferenc, körülbelül egy óra autóútra pedig az Andrássy-kastélyt és -mauzóleumot érdemes megnézni Tőketerebesen. Kassa csupán 45 km-re található Füzérradványtól, és néhány éve már kerékpárúton is könnyen elérhető Sárospatakról.

Kastély:

• Nyári nyitvatartás:
  • április 1. – október 31.: keddtől vasárnapig: 10:00-18:00
  • hétfőn zárva
• Téli nyitvatartás:
  • november 1. – március 31.: keddtől vasárnapig: 10:00-17:00
  • hétfőn zárva

A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

A kastély a nemzeti ünnepeken nyitva van.

Kastély:

• Felnőtt jegy: 3900 Ft
• Kedvezményes jegy: 1950 Ft
  • 6-26 év közötti fiatal 
  • 62. életévét betöltött látogató
• Magyar nyelvű tárlatvezetés díja: 15000 Ft/csoport
• Díjtalan belépésre jogosultak:
  • 6 év alatti gyermek
  • 70. életévét betöltött látogató
  • Fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
  • Miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
  • Közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
  • Minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja

Kastélypark

• Ingyenesen látogatható

Vezetett parktúra külön jegy (előzetes egyeztetéssel):

bejelentkezés : 06 70 902 3212

• Felnőtt: 1750 Ft
• Gyerek: 900 Ft          

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!