Kisirtáspuszta

Kisirtáspuszta központi rétjét három összefolyó patak keretezi, amelyek közös útjukat Hosszú-völgyi-patak néven folytatják Nagybörzsöny felé. A pázsiton állva körbevesznek az érdekességek: a transzbörzsönyi kisvasút megállójának fordítóvágányától jobbra a 2016-ban, a kisvasút helyreállításáért hálából állított keresztet látjuk, mögötte a Szépasszony-kút 1930-ban foglalt, tönkrement forrásházához tehetünk kitérőt. A Nagyirtáspuszta felé tartó, hídon átvezető sínpár az Ipolyerdő Zrt. tulajdonában álló kisirtáspusztai menedékház „felső” épületére vezeti tekintetünket, amelynek közelében két tűzrakó helyet, illetve egy nagyobb csoport befogadására is alkalmas fedett esőbeállót találunk. Ha az erdészeti úton Nagybörzsöny felé indulunk, jobb kéz felől a Toboz kulcsosházat mellőzzük, majd balra, egy kis réten átvágva a menedékház „alsó” épületéhez jutunk, amely mellett szintén egy nagyobb esőbeálló áll.

A környéken több izgalmas turistacélpont is elérhető, ha itt szállunk le a kisvasútról: érdemes felkapaszkodni a Zálog-bérc kilátópontjára, de nincs messze a Rustok-hegy panorámája sem. Nagyirtáspusztára a P+ és az S+ jelzés vezet át rövid emelkedővel, ott éttermet és turistabüfét is találunk.

(H)őstörténet

Kisirtáspusztán eredetileg majorság állt, amelynek egy épülete vadászházként szolgált. 1908-ban Ipolypásztótól egészen idáig vezették el az erdei vasutat, amelynek a működtetéséhez szükséges üzemi épületeit itt, az ekkor még Börzsönyirtásnak nevezett telepen húzták fel. Rohamos fejlődés kezdődött: szolgálati és erdőőri lakásokat, istállót, kovács- és patkolóműhelyt emeltek, a kitermelt fa rakodásához és tárolásához fatelepet létesítettek, sőt még egy halastavat is kialakítottak. Kisirtáspuszta központi szerepét tovább erősítette, hogy a környező völgyekbe – így a Kollár-völgybe, vagy a Száraz-fa-bérc oldalában egészen a nagy-hideg-hegyi Kammerhofig – innen „húztak ki” közelítő mellékvágányokat. 1925-ben megépült a Nagyirtáspuszta–Márianosztra felé vezető sínpár is, rajta a tolmács-hegyi csúcsfordítóval, ami 1999 óta ipartörténelmi műemlék.

Átalakuló szerepkör

1953-54 környékén a kisvasút központi telephelyét Nagybörzsönybe helyezték át, így a kisirtáspusztai épületek magukra maradtak. Szerencsére nem sokáig: a jól megközelíthető Kisirtáspuszta már a kezdetektől a börzsönyi turizmus „szeme előtt” volt, és különböző természetjáró körök éltek az adódó lehetőséggel, az elhagyott házakat kibérelték, és vállalati üdülővé, kulcsosházakká alakították. A már említett Toboz kulcsosház például 1966. óta a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség bérleménye, a rendszerváltás után pedig a tulajdonukba is került, jelenleg is ők üzemeltetik. A turizmus fellendülése 2016-ban újabb lökést kapott, amikor a korábban Márianosztra és Nagyirtáspuszta között felszedett sínpályát újraépítették, így a két csonka vonal újra eggyé lett – ma ugyan átszállással, de végigutazható a közel 21 kilométeres Szob–Nagybörzsöny vonal.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes