Rustok-hegy

A Magas-Börzsöny újabb szögből

A Rustok-hegy déli letörését hosszan elnyúló tisztás, andezittömbökkel szaggatott lejtőgyep teszi vonzóvá. Nem is önmagában a déli fekvésű, a nyár nagy részében szikkadt rét miatt érdemes idelátogatni, hanem a pereméről nyíló kilátásért. A meredeken lehajló hegyszegélyről a Magas-Börzsöny példátlanul széles, máshonnan egyébként nem látható szelete tárul fel. A látványt a Nagy-Inóc 800 métert meghaladó magasságú, tekintélyes tömbje, valamint az arról lefutó patakok völgyrendszere határozza meg. Lejjebb sétálva a rövid ösvényen, balra a Csóványos is feltűnik a távolban, ahogy a Nagy-Hideg-hegy is része a panorámának. Kicsit tovább ereszkedve, jobb felé a Gömbölyű-kőig tart a kilátás. A Rustok-hegy meghatározó látképi és hangulati eleme a tarvágásoktól csaknem teljesen mentes, összefüggő erdőtakaró.

A helyszínt Nagybörzsönyből mintegy egyórás kapaszkodással érhetjük el, ellenkező irányból, a Fagyos-kút (János-forrás) felől kb. 30-45 perc alatt, közel végig szintező erdei úton sétálhatunk ki a csúcsra. A Rustok-hegyet kevesen keresik fel, nincs komoly turistaforgalma, ezért tökéletes célpont békés nézelődésre.

Az elszakadt óriás

Földtörténeti érdekességet, a Börzsöny fejlődésének érdekes szeletét is elénk tárja a kilátás: a szemben magasodó, csúcsos Hegyes-hegy-orom valószínűleg a háttérben húzódó Magas-Börzsöny elmozdult darabkája. A Nagybörzsöny környéki bányászatot éltető ércesedésért a kőzettömeg repedéseit átjáró oldatok voltak felelősek, amelyek mállasztották a kőzettömeget. Ezen a meggyengült alapzaton a Magas-Börzsöny vulkáni felépítménye stabilitását vesztette, és délnyugat felé lecsuszamlott. Az elmozdulás hegytömbnyi hírmondója lehet a Hegyes-hegy-orom kúpja is, amely eredeti helyétől idáig „vándorolt el". A gyorsan pusztuló, mállott kőzetek ekkor felszínre kerültek, őket pedig a folyóvízi erózió viszonylag könnyen vágta át – ez magyarázza a terület mély, zegzugos völgyhálózatát.

Történelmi előzmények

A 482 méteres Rustok-hegy kiváló kémlelőpozíciója és meredek terepviszonyai miatt várat is hordozott. Ennek sánca a Kereszt-völgy felőli (természetesen is védett) lejtőn kívül körbevette a hegytetőt, a nyugati oldalon másfél méteres magasságig ma is jól látható. Fagerendás szerkezete okozta a vesztét is, mivel a nyomok tanúsága szerint lángra kapott és leomlott. Mint a hegységben oly sok erődítmény, ez is a bronzkori Kyjatice (kiétei) kultúra telepe (városa) volt. Mellette 18-19. századi szántóföldek maradványait is azonosították.

A hegy neve Rostock hegy alakban is fennmaradt, ami a környék sűrű völgyhálózatából eredeztethető, ugyanis az ősszláv gyökerű szó jelentése: „a hely, ahol a víz különválik”.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes