Oszoly csúcs

A panoráma

A Pilis és a Visegrádi-hegység közötti tágas hegyközi medence keleti oldalát zárja az Oszoly mészkőszirtekkel körbebástyázott tömbje. Nagy kanyarral téríti el útjáról a Dunába igyekvő Kovácsi-patakot, amelynek partján a Pilis egyik leglátványosabb települése, Csobánka fekszik. A falukép meghatározó eleme a 2010-es évek óta kettős kereszttel ékesített, fehér sziklás csúcs, aminek mészkőfalain szinte mindig láthatunk pár apró, színes foltként mozgó sziklamászót. A túrázók a lankásabb északi és keleti oldalról megközelítve ostromolják a csúcsot, hiszen a sziklabérc tetejéről lenyűgöző panoráma nyílik a Pilis-tető és a Dobogó-kő által uralt hegyvidékre.

Az Oszoly csúcs két markánsan elkülönülő hegység, két szerkezetileg és formáiban is eltérő hegyvidék határára tekint. Tőlünk délre és nyugatra az Oszoly tömbjét is alkotó triász mészkőtáblák feltöredezett tömbjei, hosszan elnyúló, kibillent mészkőhátai alkotják a Pilis hegység bérceit. Az Oszolytól északra azonban egy sokkal tagoltabb, apró kúpok uralta vulkáni tömeg tornyosul a Visegrádi-hegység keleti részét alkotva. A hegység adótornyokkal tűzdelt, legmagasabb pontja a Dobogó-kő  nyugat felé tekintve az utolsó nagyobb kiemelkedés, míg tőle balra a hatalmas platóval terpeszkedő Pilis-tető emelkedik a táj fölé, uralva a hegyvidék látványát.

A szikla és takarója

A sziklás csúcson illetve a nyugati oldalon feltáruló sziklaletöréseken jól látszik a hegyet felépítő dachsteini mészkő szerkezete, ami 220 millió évvel ezelőtt keletkezett a Pangea szuperkontinens testébe ékelődő sekélytengeri környezetben. Vastag padokat, 1-2 méteres rétegekre tagolódó lépcsőzetes tömböket alkot a tömött, rideg megjelenésű mészkő, lankásabb részein murvával behintett, gyenge talajú lejtőkkel. A köves, murvás terepet előszeretettel népesíti be a tavasszal lila „bársonydíszbe” öltöző leánykökörcsin, de aprónőszirmot és napsárga tavaszi héricset is felfedezhetünk a kevésbé kitett részeken.

Ahol a sziklagyep sem tud már megkapaszkodni, ott kezdődik a hegymászók által kedvelt, függőleges sziklavilág, amelyen a hegyeket ostromlók generációi nevelkedtek a 20. század eleje óta. Két nagyobb falszakasz található a hegy látképét messziről is meghatározó nyugati letörésen, köztük karsztbokorerdő húzódik a köves hegyoldalon. A keleti lejtő jellegében és hangulatában is a nyugati ellentéte. Itt, a ligetes sarjerdő fedte lankás tetőn még gömböt formázó lombkoronával ékes tölgyeket is találunk. A Csobánkáról és Pomázról felkapaszkodó nyájak legelőhelye volt ez évszázadokon át, és az egykori delelőfák terebélyes szigetei még mindig felfedezhetők a pásztorkodás hanyatlásával feltörekvő erdőben.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes