Bélháromkúti (Bélapátfalvai) ciszterci kolostor

A Nagyboldogasszonyról elnevezett, Bélháromkúti vagy Bélapátfalvai apátságként is ismert épületegyüttest 1232-ben alapította a Bél nemzetségből származó II. Kilit egri püspök az itt fakadó Háromkúti-forrás mellett. A torony nélküli, három hajós, kereszt alakú bazilikát és a kolostort a Pilisből idetelepült ciszterci szerzetesek építették kora román kori stílusban egészen a tatárjárásig, amikor is az építkezés félbeszakadt. A harcok miatti kihagyás az épület stílusán is nyomot hagyott: a később létesített részeken a korai gótika hatásai látszódnak. 1246-ban már állhattak az épületek, és a kolostorban szerzetesek éltek. A 15. század végére az apátság fokozatosan elnéptelenedett, a monostor falai be is omlottak. 1495-ben Bakócz Tamás egri érsek kezelésébe került az apátság, és sokáig az egri érsekségnél is maradt. A középkor végére azonban falai már ismét szinte üresen kongtak, majd 1596-ban, amikor Eger török kézre került, a környék is elnéptelenedett.

Az 1730-as, '40-es években az akkor már romos templomot az egri püspök támogatásával felújították, innen származnak az épület barokk elemei, és ekkor épült a templom keleti végéhez a kontytetős sekrestyeház. Legközelebb a 20. század közepén kellett beavatkozni az épület sorsába: 1934-ben kezdődött a műemléki helyreállítása, de csak a háború után, 1953-54-ben folytatódtak a restaurálási munkák. 1964-ben kezdődött a külső helyreállítás, ekkor tárták fel a korábban elpusztult monostor alapfalait. A feltárás során olyan különlegességekre bukkantak, mint  egy nyolcszáz éves vízvezeték elemei. 

A templom mai belső tere a 18. századi felújításból származik; a korábbi, középkori elemek sajnos megsemmisültek. Így viszont megcsodálhatjuk a késő barokk stílusú Szent Imre oltárt, az ország legrégibb templomi orgonáját, vagy a XVI. Lajos stílusában épített, bibliai történetek domborműveivel díszített szószéket. Nyugati főhomlokzatának legfőbb dísze a rózsaablak, amelyen keresztül beömlik a fény a templombelsőbe.

Az apátság nem csak az egyik legfontosabb középkori műemlék, hanem élő vallási helyszín is: a nagyobb ünnepeken kívül is kéthetente szentmisét tartanak, kulturális programoknak, orgonakoncerteknek adnak helyszínt, valamint kincsvadászatot, fáklyás felvonulást és éjszakai templomlátogatást is szerveznek.

A gyönyörű, erdős környezetben fekvő templom mellett egy külön épületben találjuk a pénztárat, ami egyben kiállítótérként is funkcionál.

A szerző tippje :

Az apátság parkolójából tanösvény vezet a Bükk középső részének nyugati pillére, a Bél-kő teraszosan megbányászott, monumentális sziklatömbjének tetejére. A tanösvény a 815 méter magasan lévő Bélkői kilátónál végződik, a hegy elbányászott, sivatagi hangulatú tetején, amelynek széléről csodás a kilátás Bélapátfalva felé. A tanösvény oda-vissza 10 km hosszú.

Figyelem! Az apátság felújítás miatt 2022 elejétől várhatóan 2025 végéig nem fogad látogatókat.