Gesztesi vár

A Várgesztes melletti hegy tetején álló, téglatest alakú várrom nem légies, izgalmas formákban sem bővelkedik – legalábbis kívülről nézve. Hogy belülről milyen volt, vagy milyen lesz, azt 2026 elején még nem tudni, ugyanis hosszú ideje lezárva várja felújításának végét.

A vár egykor a Csákvár felé utat nyitó völgytorkolat védelmét látta el, csakúgy, mint a közelben lévő Oroszlánkő és a Gerencsérvár. Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgróf, a Rozgonyi család és az Újlakiak is birtokolták az erősséget, utóbbiak egészen a 16. századig, amikor török kézre került. Miután 1683-ban a törökök távoztak, a vár gazdátlan maradt, és ahogy ez lenni szokott, a helyiek elkezdték elhordani a köveit – a birtokos Esterházyak engedélye után. Köveiből épült többek között a majki kamalduli remeteség rendháza is.

Téglavár kőből

A vár két részből állt: volt egy külső védőfala, amelyhez négyzet alakú torony kapcsolódott, ezen belül állt egy belső vár; a kettő között pedig a várudvar terült el. Az erősség téglalap alaprajzú, északi felén egykor felvonóhidas bejárat biztosította a ki- és bejutást, mellette pedig torony állt.

Turistaszálló történelmi levegővel

Állagmegóvása sokat váratott magára (egészen az 1960-as évekig), bár 1877-ben Rómer Flóris, a magyar műemlékvédelem atyja már felmérte a romokat. A vár délnyugati részén 1932-től 2013-ig turistaház és vendéglő üzemelt a Munka Turista Egylet jóvoltából. 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a romokat.

Felújítása rendre meghiúsult. 2013-ban a várfal jó darabon leomlott, így be kellett zárni. A munkálatok jelenleg is tartanak, a kordonnal körbevett várat körbe lehet sétálni, de a belső része nem látogatható.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 novemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!