Tour DeSeda

Itiner

• A Kossuth Lajos térről a Fő utcán egy saroknyit tekerjünk keleti irányba, majd rögtön forduljunk balra a Kossuth Lajos utcára – innen egészen a Berzsenyi parkig egyenesen kell menni.
• A Berzsenyi parkot elérve kanyarodjunk jobbra (Damjanich utca), majd a második lehetőségnél balra, a Hunyadi János utcára. Az út egyenesen elvezet a jégcsarnokig.
• A jégcsarnoknál az Y-elágazásban térjünk jobbra; innen indul a tóhoz vezető kerékpárút, nem is lehet eltéveszteni. A tó előtti lejtőn nem kell végiggurulni, ahol lankásabbá válik az út, térjünk balra, és egészen a 67-es útig a tó vonalát követő bringaúton tekerjünk.
• A tó a 67-es úton túl is folytatódik; az arborétum is errefelé van, érdemes továbbmenni – az arborétumba a hídon lehet átjutni.
• Visszafelé a 67-es utat keresztezve a kerékpáros pihenőnél  forduljunk balra, a hídon átérve pedig jobbra, majd kövessük a bringautat egészen a tó déli végéig! A gáton túl jobbra térve érhető el a már ismert, Kaposvár felé vezető kerékpárút.

A túra részletes leírása

Kaposvár gondosan felújított főteréről, a Kossuth Lajos térről indul túránk – ha családdal tekerünk, a legnagyobb sikert a lépten-nyomon felbukkanó játékos szobrok fogják aratni. Rippl-Rónai József egy csacsifogaton korzózik a sétálóutcán; kicsit lejjebb, Ady Endre és az előbb említett művész egy bronzkutya által figyelt beszélgető párosát elhagyva a Játszó gyerekek mellé lehet beállni egy fotóra; a Vármegyeháza tekintélyt parancsoló épületét Weeber Klára Tótágas című játékos szobra ellenpontozza egy hatalmas platán alatt. Kaposvár a szökőkutak városa is, szinte minden sarkon az utunkba kerül egy. Persze az épített örökség is erősen jelen van az utcákon. A szecesszió jellegzetességei a belváros egyes épületein – például a Szivárvány Kulturális Központon – is megfigyelhetők, de tekintsünk fel a neoreneszánsz stílusú Városháza vagy a neoromán Nagyboldogasszony-templom homlokzatára is.

A Deseda-tó felé a Kossuth Lajos utcán keresztül javasolt elhagyni a belvárost – a Bercsényi parkhoz érve mind az épített környezetet, mind a kerékpáros infrastruktúrát tekintve úgy érezhetjük kicsit, mintha Hollandiába csöppentünk volna. A kerékpárosbarát megoldások egészen a városi jégcsarnokig kitartanak, ahol egy elágazásban jobbra fordulva térhetünk rá a tóhoz vezető kerékpárútra. A komoly kerékpáros forgalom mutatja, hogy a helyiek által felettébb kedvelt célponthoz igyekszünk, amely egyébként Magyarország leghosszabb mesterséges tava. Az állóvíz a Deseda-patak felduzzasztásával jött létre, amit 1974-ben egy völgyzáró gát építésével értek el, egy árvíztározót létrehozva.

A tavat teljesen körbeöleli a kerékpárút, mintegy 15 km hosszan, bármelyik oldalon kezdhetjük hát a kerülést – a cikkben a nyugati oldalról indulva mutatjuk be a lehetőségeket. Szemmel láthatóan egy horgászparadicsomba csöppenünk, de úgy tűnik, békésen megférnek egymás mellett a tó partján üldögélő, kerekező, vagy éppen futó népek. A hangulatos, jól kiépített bringautat kerékpáros pihenők, kicsiny napozóhelyek, stégek, játszóterek szegélyezik.  A legmenőbb játszótér közepén egy hatalmas kalózhajó van, mellette pedig egy kilátót lehet megmászni, ahonnan szép nagy szeletét belátni a környéknek. Csupa izgalom, ha gyerkőcökkel indulunk bringatúrára.

Körülbelül 7 kilométer megtételét követően érjük el a 67-es utat – innen vissza is lehet fordulni a másik partra a kerékpáros pihenő melletti hídon keresztül, de ajánlott előtte meglátogatni a tó északi, csöndesebb részét. Pár száz métert megtéve az erdőszélen egy csúszda, egy kilátó és egy lombkorona-ösvény első ránézésre furcsa keverékét pillantjuk meg, amit azonnal birtokba is veszünk megállás után – a Deseda kalanderdő kapujában vagyunk. A név alapján az ember erdei kalandparkra gyanakodna, már fel is készülünk lélekben a lombkoronaszintben való függeszkedésre, itt azonban valami egészen más várja a látogatót a fák között. Az érzékszervek és a tudás, a kaland, a múlt, illetve a csend erdeje mind felfedezésre vár. A talányos elnevezések más-más funkciót jelölnek, sorrendben: érzékszerveinket próbára tevő kalandkunyhókat és interaktív tanösvényeket, kalandjátszóteret, egy talajszelvényt, amelyen tökéletesen látható az erdő talajszerkezete és az egyes rétegek jellemzői, illetve egy madármegfigyelőt. A tóba benyúló félszigeten – ahova egy fahídon juthatunk át – egy arborétum kapott helyet (és persze egy kis játszótér is a hídnál, hogy a legkisebbek se unatkozzanak). A 26 hektáros növénygyűjtemény helyén korábban egy akácos volt; ma szinte minden hazai fafaj megtalálható, 73 lombos és 38 tűlevelű fajta.

A Fekete István Látogatóközpontban a tó és környezetének élővilágát lehet megismerni, és nemcsak a vitrinekből, hanem egy hatalmas akváriumban is.  Ennél csak az izgalmasabb, ami a tó partján, a látogatóközpont épülete előtt van: a madárles, a szitakötőház, a béka- és teknősles aktív megfigyelésre ösztönöz. Mindemellett csónakot és kerékpárt is lehet bérelni, nyáron pedig egy elektromos meghajtású kirándulóhajóval is ki lehet futni a nyílt vízre. Innen már csak a visszaút van hátra Kaposvár belvárosába, élményekkel telve, esetleg rákészülésnek egy hosszabb zselici túrához.