Tisza-holtág tanösvény és ártéri pallósor (Mártély)

A tanösvény

Strand és büfék sorakoznak a mártélyi üdülőtelep parti sétánya mentén. Nem messze tőlük, magasra emelt nyaralók láncolatának végén, az ártéri erdőben kezdődik a Tisza-holtág tanösvény, amely kisebb és nagyobb körtúra lehetőségét kínálja a holtág körül, a Tisza mellett. Az ösvény kiágazására tábla hívja fel a figyelmet, a következő, jobbra mutató tábla pedig már az útvonal legizgalmasabb részére, a holtág vizére épített pallósorra terel.

A Tisza magyarországi szakaszának legnagyobb összefüggő erdőtömbje Mártély közelében még őrzi a (19. század közepi) folyószabályozáskor létrehozott természeti képet, így aztán a vízhez közeledve egyre átláthatatlanabb, sűrű növényfüggönyben érjük el a cölöpsétány „beszállópontját". Ettől saras, nem ritkán tócsás mélyedés választ el, de maga a pallójárda is gyakran kerül víz alá: a kissé megsüllyedt szerkezet középső részén magasabb vízállásnál bokáig gázolhatunk a Holt-Tiszában. Ez nyári melegben nem is jön rosszul, és átélhetőbbé is teszi e rejtett vízi világ élményét, de legyünk óvatosak: az algás deszkák sikamlós felületén könnyű elcsúszni. Szerencsére a korlát stabil kapaszkodót biztosít.

A hozzávetőleg kétszáz méter hosszú deszkajárda a végén kettéágazik, és egy rövid hurok újabb oldalról biztosít rálátást a holtág nyílt vízfelületére. Bár a cölöpsétány rövid, van miért elidőzni rajta, hiszen az általa kínált szemszög tényleg izgalmas: a buja, elmocsarasodó ártéri világ olyan szegletébe enged betekintést, ahová a sok kidőlt vagy vízben álló fa, a sűrű nádasok, a süppedős partszakaszok és a fonatként összekapaszkodó erdő miatt se csónakkal, se lábon nem lenne egyszerű a bejutás.

Az informatív táblákkal ellátott tanösvény a holtág túloldalán már a Tiszát veszi célba, partját egy madármegfigyelő torony után, pihenőhelynél éri el. A tanösvény itt elágazik: érdemes inkább balra fordulva a rövidebb verziót választani, semmint követni tovább a Tiszát hosszú kilométereken át. Minden elágazásban táblák jelzik a helyes irányt, de az erdő túlfelén nyíló, hatalmas réten futó földút is a faluba vezet. Ha maradunk az ösvényen, hangulatos, sűrű erdőben jutunk vissza a pallósor elágazásához, majd Mártély üdülőtelepére.

Holtágak világa a Tisza mentén

A mártélyi holtágat 1889 és 1892 között alakították ki, amikor a század közepén megkezdett folyószabályozás részeként levágták a Tisza itteni kanyarját. Az így keletkezett, 4,6 km hosszú, legfeljebb 100 m széles, átlagosan 2 m mély tó vízutánpótlását aszály idején a déli végében épített szivattyú biztosítja, ahogy ez segít ellátni a belőle kiágazó öntözőcsatornát is. A mártélyi Holt-Tiszát zsilip rekeszti el az átvágás után 2-3 m-rel mélyebbre vágódott folyótól, hogy az ne csapolhassa le a holtágat. (A folyószabályozás idején az átvágásra ítélt kanyarulatok belső ívén egyenes vezérárkot ástak, amelyet aztán a beleengedett Tisza kimélyített és kiszélesített, elhagyva, lefűzve korábbi medrét.)

A tanösvény körül fűz-nyár ligeterdők dominálnak, leglátványosabb részeiken fátyoltársulások kúsznak fel 15-20 m magasra, zöld, megszaggatott függönyökként lógva mindenhonnan. Ezek szövetére kínál rálátást a madármegfigyelő torony. A pallósorról a legizgalmasabb a látvány, hiszen a holtág elmocsarasodó déli szegletét és annak madárvilágát vehetjük róla szemügyre. Szürke gémek, bakcsók, kis kócsagok és fekete gólyák is élnek a vizek által átjárt rengetegben, aminek nagyrészét egyébként árvízvédelmi céllal, a folyószabályozás után telepítették.

A holtág életében meghatározó a tavaszi árhullámok érkezése, ilyenkor ugyanis a víz megtelik ívó halfajokkal, akiknek ivadékait elsősorban a madarak fogyasztják. A több mint kétszáz madárfaj közel fele költ is a területen, ezért a hazánkban harmadikként kijelölt tájvédelmi körzet szerepel a Ramsari Egyezmény jegyzékében, azaz nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Nyár elején a kérészek rajzása, a tiszavirágzás is megfigyelhető a környéken.

A szerző tippjei:

• Az ártéri tanösvény és a pallósor magas vízállásnál víz alá kerül, így nem járható. A cölöpsétány középső szakaszát bármikor boríthatja több-kevesebb víz, ilyenkor a sikamlós deszkák mezítláb, a korlátba kapaszkodva járhatók (kellő óvatossággal).
• A cölöpsétány szűk, ezért babakocsival nem járható.
• A tájvédelmi körzet ártéri erdőjében nincs szúnyogirtás, ezért a látogatást érdemes a kora nyári árhullám előtti vagy az őszi időszakra időzíteni, és a karokat, lábakat fedő öltözetben kirándulni. (Nagyobb sportáruházakban fejre applikálható rovarháló is beszerezhető.)
• Egy nagyon rövid pallósort a strandtól északra található tanösvény is tartalmaz.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes