Liliomkert (Káptalantóti piac)

Ha van hely, ahova nem érdemes betérni úgy, hogy az ember nem éhes, akkor az a Tóti piac. Szinte már az első, a Liliomkertben megtett lépések után bárki talál magának vásárfiát, és teljesen mindegy, hogy az illető édesszájú, vagy egy darab füstölt hús indítja be a fantáziáját. Hol egy sajtkészítő pultja mellett haladunk el, hol pálinkát lehet kóstolni, hol háziszörppel csalogatnak, hol rétest lehet venni mindenféle ízben.

Minden portéka saját, házi készítésű, nem csak elcsépelt szólam a „kézműves” jelző. Érdemes megfontoltan végigmenni a sorok között, ahol lehet akár kóstolni is, hogy tényleg olyan termékkel térjünk haza, ami a legjobban megfelel ízlésünknek. Ha pedig már tudjuk, melyik kolbászból veszünk egy szálat, fokhagymás vagy köményes sajtot teszünk a kosárba, málna- vagy inkább ribizliszörppel szeretnénk csillapítani otthon szomjunkat, akkor érdemes az ószeresek standjait is alaposan megvizsgálni, ha másért nem, hát az élmény kedvéért. Azt túlzás lenne állítani, hogy Jézuskától a géppuskáig mindent lehet itt kapni, de bele lehet botlani egy pár érdekes vagy akár értékes holmiba is. (Ennek megfelelően érdemes kellő mennyiségű készpénzzel készülni.)

A Liliomkertet, amit a többség inkább Tóti piac néven ismer, Harmathy Ildikó álmodta meg a tanúhegyek ölelésében fekvő Káli-medence egyik falujának határában lévő szántójára. A piac ma már messze földön híres, hiszen jó minőségű portékával készülnek az árusok, a forgatag ellenére családiasnak mondható a hangulat, és „a Liliomkert életünk sokszínűségét mutatja be”, ahogy az alapító fogalmaz. Aki a tágabban vett környéken tartózkodik vasárnap délelőtt, annak kihagyhatatlan program a Liliomkert meglátogatása.

Látogatóként, vásárlóként 8 és 12 óra között érdemes érkezni.

Ingyenesen látogatható (de a vásárláshoz érdemes készpénzt vinni).