Helikon park

Az 1960-ban védetté nyilvánított Helikon Parkban több szobrot és emlékművet is találunk, itt áll a Herman Ottó-emlékoszlop, Kitaibel Pál botanikus és Cholnoky Jenő földrajztudós szobra. A park fősétányának közepén találjuk az 1921-ben emelt, Keszthely jelképévé vált Helikon emlékművet. Az oszlopokon álló, kupolás építmény a Helikon-ünnepségeknek állít emléket, amit még gróf Festetics György kezdett el – német mintát követve – megrendezni.

Az első irodalmi ünnepséget, amelyre a gróf írókat, tudósokat, dunántúli földbirtokosokat hívott meg, 1817-ben tartották Keszthelyen. A rendezvényen résztvevők előadásokat, dalokat, szavalásokat hallgathattak meg, de a programok között voltak hangversenyek, fényes lakomák, bálok, és neves írók emlékének adózva faültetés is.

1817 és 1819 között évente két Helikont rendeztek meg, a gróf azonban nem folytathatta ezt a hagyományt, mert az 1819 februárjában tartott ünnepség után két hónappal meghalt.

1957-ben megkísérelték újraindítani a kulturális rendezvények sorozatát, ezúttal a diákokra, iskolákra fókuszálva az irodalmárok helyett, és a következő évben sor is került a 20. század első Helikon-ünnepségére. Eleinte sikeres volt a program, de aztán egyre kevesebb résztvevője volt, és az 1980-as években be is szüntették a rendezvényt. Az 1990-es években alapítványt hoztak létre a Helikonok megszervezésére, amelyben azóta is önkéntesek végzik a legtöbb gyakorlati feladatot. '98-tól kezdve a szervezők az egész dunántúli diákságra kiterjesztették a rendezvényre való meghívást, 6 évvel később pedig, a testvérvárosok részvételével, nemzetközivé vált a programsorozat. 2008-ban, a Helikonok 50. évfordulóján a résztvevők száma meghaladta a 4000 főt.

A parkon átvezet az Országos Kéktúra.