Árpád-kori templomrom (Budakalász)

A budakalászi Kálvária-dombon 1977-ben, faültetés közben fordult ki a földből néhány csont, pénzérme, és egy rakott kőfalazat. A falazatot egy egyszerű ház maradványának vélték, így egy gyors leletmentő ásatást követően visszatemették. Egyeseket azonban nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy értékesebb kincseket is rejthet a föld, ezért 2011-ben megkezdődött a terület teljes feltárása. Így bukkantak napvilágra a középkori templom maradványai.

A romok egy legkésőbb a 12. század közepén épült templom emlékezetét őrzik, amelyet minden bizonnyal a Kalászi család építtetett. Az első építmény valószínűleg egy kisebb méretű, legfeljebb 10 méter hosszú, keletelt, félköríves szentélyzáródású, torony nélküli templom lehetett, amit később jelentősen kibővítettek. A Kalászi család egyik tagja ugyanis a 13. század második felében a királyi udvarban szolgált,  és bár a szolgálatáért kapott uradalmi javadalom minden bizonnyal tisztes bevételi forrás volt, arra azonban nem volt elegendő, hogy saját monostort tudjon alapítani. A család lelki üdvét így a templom átépítésével gondolta biztosítani, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy az eredeti épületből csak az északi fal és egy korábban hozzátapasztott kis kápolna maradt meg.

Az új templom 23,5 méter hosszú és 11,5 méter széles volt, négyzetes alaprajzú torony tartozott hozzá, boltozott karzata a nyugati falon minden bizonnyal a kegyúr számára épült, aki valószínűleg ide is temetkezett családjával. Téglapadlója és hódfarkas cseréptetője arra utal, hogy bőséges forrás állt rendelkezésre az építkezéshez. Az évszázadok viharait a templom nem tudta kiállni, pusztulása már a 16. század első felében megindulhatott. Az erősen romos épületet a Kalászra a 17. században érkező rác népesség is használatba vette, míg meg nem épült saját templomuk. A megmaradt leletanyagból említésre érdemes a harang nyelve, a keresztelőmedence töredékei és egy kripta maradványai.

A feltárást követően csinos közteret hoztak létre az egykori istenházával a középpontban. A falak mellett áll három kőkereszt, és távolabb egy kis játszótér is helyet kapott a csodálatos panorámával bíró kis löszdombon, így igazi közösségi tér alakult ki, amely a helyiek mellett az idelátogató turistáknak is kedvelt célpontja lehet.