Pósteleki kastélypark

A park legérdekesebb eleme kétségkívül az egykori Széchenyi-Wenckheim-kastély romja. A birtokot Wenckheim Krisztina grófnő kapta hozományul 1895-ben , amikor feleségül ment gróf Széchenyi Antalhoz. A neobarokk kastély Siedek Viktor bécsi építész tervei alapján épült fel, a győri Schlichter Lajos építési vállalkozó jóvoltából. A grófnő és a férje négy gyereket neveltek fel a japán vadszőlővel befuttatott, 72 szobás épület falai között. A kastély alá volt pincézve, egy alagsorral, egy magasföldszinttel és egy emelettel rendelkezett. Lent a személyzeti szobák, raktárak helyezkedtek el, a család életterei a fennmaradó 28 teremben kaptak helyet a másik két szinten. Három fürdőjük volt. A falakat tapétával vonták be, és a fal színéről nevezték el a szobákat. Volt vízvezetékük, a világítás pedig villannyal és gázzal működött. A fűtést hőbefúvással oldották meg: a meleg levegő a faljáratokban keringett.

1924-ben a gróf elhunyt, ám Krisztina 1944 őszéig itt maradt, akkor viszont menekülnie kellett a háború elől. A kastélyból ezután mindent elvittek, amit csak tudtak, a tapétákból ruhákat készítettek, a téglákból házakat emeltek. A második világháború után államosították az épületet. Az 1960-as években az ÁFÉSZ raktárként használta, és zsírt, illetve lekvárt tartott az alagsorában, a honvédség a parkban pihent és gyakorlatozott. 1970-től a megyei tanács kezelte, majd az önkormányzaté lett. 2020-ban egy netflixes sorozat, a Shadow and Bone egyik részét a helyszínen forgatták.

A park bejáratánál kialakított állatsimogatóban lovakat, juhokat, kecskéket és szamarat láthatunk (etetni is lehet őket, például zöldségekkel), emellett tanösvény,  játszótér, padok, tűzrakóhelyek, ivóvizes kutak és májustól október végéig, hétvégente a Mókus Csárda várja a látogatókat. A területen keresztülhalad több jelzett túraútvonal (piros, sárga, zöld) és a Wenckheim kerékpárút is.

A park kialakítása és növényvilága

A hely a 19. században a Wenckheim család gerlai birtokának része volt, aminek parkját a Hajlási-erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki, valamint ritka növényeket hoztak ide a család más uradalmainak kertjeiből a kastély építését (1906-1909) követően, 1910-20 körül. A kert kialakításánál a természetességre törekedtek, és előszeretettel telepítettek be külhonos fajokat, főként örökzöldeket, a háború után azonban sok fát kivágtak. A park ma nagyjából 15 hektáron terül el. 29 lombos faj, 12 örökzöld és 14 cserje él itt, köztük Békés vármegye legjelentősebb egyedei. Többek között találkozhatunk tulipánfával, vérbükkel, kolorádófenyővel vagy éppen kocsányos és mocsári tölggyel is. A megmaradt gyűjteményes kertet 1978-tól a megyei tanács, a rendszerváltás után az önkormányzat gondozta. A terület 1989-től természetvédelmi oltalom alatt áll.

Az 1930-as évek elején 40 ezer rózsatő nyílt a kertben, és mintegy 600 fajtát lehetett megtalálni. A kastély előtt csónakázótó, a birtokon templom, iskola, gőzmalom, lekvárfőző állt, és még egy lóvontatású gazdasági kisvasút is kanyargott errefelé.

Élővilág

A parkban 500 lepkefaj fordul elő, például vösörnyakú pihésszövő, magyar tavaszi fésűsbagolylepke, fecskefarkú lepke, kardoslepke, fakasalmalepke és különféle pávaszemfajok. Csigafajokat is szép számmal találunk, többek között él itt dobozi pikkelyescsiga, ami fokozottan védett hazánkban. Háromfogú csavarcsigával, bécsi szalagos csigával vagy átlátszó üvegcsigával szintén lehet találkozni a területen.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes