Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kert

Létrehozásának gondolata a nyíregyházi Tanárképző Főiskola 1962-es alapításakor fogalmazódott meg. Az építés 1972-ben kezdődött, ekkor kapott a főiskola a Sóstói parkerdőből egy 4,5 hektáros területet. A pálmaház első részét 1984-ben, a kaktuszházat 1992-ben, a mediterrán házat pedig 1997-ben adták át. 1990-ben megalakult a Kaktuszház Alapítvány, mely azóta is nagy segítséget nyújt a kert fejlesztéséhez. 1998-ban bővítették a területét.

Botanikai értékek és gyűjteményi sajátosságok

A 1998 óta helyi védettséget élvező Kert a következő fő egységekre tagolódik:

• A Látványparkba egy Életfa nevű kertelem épült, melynek különlegessége, hogy lombkoronáját mindig változatos virágok adják. A szimbolikus fa fölött egy híd húzódik végig, hogy a látogatók megtekinthessék a dísznövények színkavalkádját, mely az épp virágzó fajokkal hétről hétre újul meg.
• Az évezredes hagyományokkal rendelkező és azokat máig megőrző japán kultúrában nagy szerepet játszik a természet és annak kapcsolata az emberrel. Ezt jeleníti meg a Japánkert. A közepén kialakított tóban sokszínű tündérrózsák és lótuszok kaptak helyet. Találunk kínai mamutfenyőt, liliomfát, madárbirset is, s mindezt bambuszkoszorú öleli.
• Magyarország legnagyobb kövirózsa-gyűjteménye több száz fajt és változatot mutat be.
• Az Óriások ligetében hegyi mamutfenyő magasodik, néhány méterre rokona, a parti óriásfenyő látható. Mögöttük, a tó mellett tornyosulnak a mocsárciprusok a talajfelszín fölé törő légzőgyökereikkel.
• Tavasszal a patakparton szinte összefüggő fehér virágszőnyeget figyelhetünk meg, amelyet a tavaszi tőzike több ezer példánya alkot. A nyírfák alatt a szintén védett hóvirágok és kárpáti sáfrányok bújnak ki egyesével, amint olvadni kezd a hó.
• A tó és környéke számos vízhez kötődő növényfajnak ad otthont. Ezek közül kiemelkedőek a hazai védett fajok, mint a vidrafű, a szibériai nőszirom, a kockás liliom és a zergeboglár.
• A kert északi részén található a 120 négyzetméteres Fűszerkert, amely parcellás elrendezésben közel 80 gyógy- és fűszernövény fajt mutat be.
• 104 fajta, összesen mintegy 1800 tő rózsa pompázik a Rózsakertben. A gyűjtemény egyik fele a híres magyar rózsanemesítő, Márk Gergely munkája előtt tiszteleg, míg a másik felében külföldi (francia, angol, amerikai) nemesítésű hibridek láthatók.
• A Növénylabirintus „falait” több mint 550 db óriás tuja alkotja, s közepén egy kilátóról nézhetünk szét.
• A havasszépék és tűlevelűek gyűjteménye a Fenyves-rododendronos kertrészben csodálható meg.
• Téli látogatásaink ígéretes színterei a növényházak.
• Fán lakó növényeknek ad otthont az Üvegház. Első részében a broméliák, az orchideák és a páfrányok százait csodálhatjuk meg. A Pálmaház 12 méter magas kupolájában élő fajok az egyenlítőhöz közeli, állandó csapadékos, párás, forró éghajlatú területekről származnak. A Kert legidősebb és legértékesebb növénye a kelet-indiai szágópálma – közel száz éves.
• Izgalmas válogatás a Rovarfogó növényeké. Harmatfüvek, kürtvirágok, kancsókák és vénusz légycsapója várják áldozataikat – és a látogatókat.
• Maga a Kaktuszház 2500 növényegyedet vonultat föl, ami májusban, virágzáskor jelent különleges élményt. Nem kevésbé látványos a kavicsutánzó nemzetség, melynek tagjai Afrika déli-délnyugati sivatagos területein, Namíbiában és a Dél-Afrikában élnek. Trópusi vízi- és haszonnövények körében közel száz délszaki haszonnövényen túl a Kert legvarázslatosabb csodái, az óriás-tündérrózsák laknak. Mindkettő ananászillattal tölti meg az üvegházat, amikor bimbójából a hatalmas virág kibontakozik. A medencében megtalálható a tüskés tündérrózsa is,  de ott lebeg a vízijácint és a kagylótutaj is.
• A Mediterránház a szubtrópusi növényeket, pl. a kínai naspolyát és a gránátalmát óvja a téli fagyoktól.

• hétfő - csütörtök: 08:00 - 14:00

• péntek: 08:00 - 13:00

Szombat, vasárnap és ünnepnapokon zárva.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!