Naplás-tó

Budapest 16. kerületében a Szilas-patak vizének felduzzasztásával jött létre a főváros egyik legnagyobb tava, aminek környezete 1997 óta helyi védettséget élvez. A horgászvíz partján tanösvénnyé alakított sétaút kacskaringózik, mellette csúcsminőségű bringaút halad, az egyik szegletében mosdóval is felszerelt büfé üzemel. A tópartra számtalan pihenőalkalmatosságot, a közeli erdőbe több helyen bográcstartóval felszerelt tűzrakó helyet, pad-asztal garnitúrát telepítettek, így méltán népszerű a helyszín a kikapcsolódni, kirándulni vágyók körében. 2021-ben a tó feletti dombtetőre 22 méter magas kilátó is épült, amiről nemcsak a tavat, hanem a környéket is szemügyre vehetjük, hiszen a teljes körpanorámába semmi sem takar bele.

A vízfelület keletkezése

A Naplás-tó a Gödöllői-dombságban eredő, majd a Dunába igyekvő Szilas-patak felduzzasztásával jött létre – eredeti, a mainál jóval puritánabb nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározóként. Az idegenként hangzó „naplás” szó a Magyar Nyelvtörténeti Szótár szerint az elnapolásra, a halogatásra, egy helyben veszteglésre utal. Habár a tó elnevezését homály fedi, akár arra is rámutathatott a kiválasztott név, hogy a tó kialakításával a terület elöntését el lehetett halasztani. A víz útjába ugyanis azzal a céllal emeltek gátat 1978-ban, hogy elejét vegyék a tél végi hóolvadások és a tavaszi esők után zabolátlanná váló patak romboló munkájának.

157.000 négyzetkilométeres vízfelületével a Naplás-tavat a főváros legnagyobb kiterjedésű állóvizeként tartják számon. Átlagos mélysége 2 méter. A felduzzasztott vizet eleinte a közeli mezőgazdasági területek öntözésére szerették volna használni; később, az 1980-as évek végén halakat telepítettek bele, és ezzel párhuzamosan a partot is rendezni kezdték szabadidős területet kialakításának céljából. Jelenleg aszfaltozott autó- és kerékpárúton közelíthetjük meg, a környéke pedig olyan sok kikapcsolódási lehetőséget kínál, hogy akár az egész család el tudja itt tölteni a napot. A tó vizében tilos fürödni, és a korizás is tiltott a téli jégen.

Élővilág

Amíg a Szilas-patak a maga természetes útján alakította ezt a vidéket az 1970-es évek második feléig, a lapos területet sokszor elöntötte a víz, így számtalan láprét alakult ki a környéken. A patak medrének szabályozásával, a földek megművelésével, beépítésével, valamint a gát megépítésével ezek az értékes élőhelyek csaknem teljesen eltűntek. Szerencsére a környezetvédők felfigyeltek az itteni természeti értékekre, emiatt 1997 óta a Naplás-tó Természetvédelmi Terület helyi védettséget élvez.

A 16 hektárnyi tó és a mellette elterülő, nagyjából 150 hektárnyi terület igen változatos: nyílt vízfelületek, láprétek, mocsaras élőhelyek, ligetes erdők, bozótosok és szántók egyaránt megtalálhatók itt. A több mint 400 fajt számláló növényvilágra jellemző a nádas és a füzes láprét. A tó szomszédságában telepített, nagy kiterjedésű parkerdő terül el égerligettel, egyes részeken művelt szántóföldekkel. A területen védett és invazív fajok egyaránt találhatók, alapos megismerésükben a tó körüli tanösvény táblái lesznek segítségünkre.

Az állatvilág, habár állománya napjainkban sajnos csökken, ma is igen gazdag: nagyjából 200 faj használja a területet. A madarakat minden évben befogóhálók és gyűrűzés segítségével monitorozzák; a nyílt vízen tőkés réce, dankasirály, fattyúszerkő, szárcsa, vízityúk, szürke gém figyelhető meg, a parti sűrű nádas pedig a nádirigó, a foltos nádiposzáta, az ökörszem, a kékcinege otthona. A part menti erdőkben feketerigó, őszapó, erdei fülesbagoly, zöldike, hegyi fakusz él; a szántóföldek felett gyakran köröz a vörös vércse, az egerészölyv vagy a barna rétihéja.

Egyedi érték a tóban élő mocsári teknős populáció, amit a WWF Magyarország is folyamatosan monitoroz. A tanösvény táblája felhívja a figyelmet a teknősök állománymegőrzésére és védelmére, és bemutatja a vízben és vízközelben lakó élőlények sokaságát is a vízisiklótól a barna ásóbékán át a kis balkáni futrinkáig.

Ezt a törékeny életközösséget a Naplás út forgalma, a közeli M0-s autóút zaja, a város közelsége és az ember jelenléte egyaránt veszélyezteti. Fontos, hogy látogatóként óvjuk az élővilágot, és ne csökkenjen tovább az itt élő fajok száma. Mindössze annyit kell tennünk, hogy ne zavarjuk hangoskodással a természet nyugalmát, ne hagyjuk el a kijelölt ösvényeket, ne szemeteljünk – ehelyett élvezzük az idilli környezetet és a szép tájat.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes