Sümegi plébániatemplom (Urunk Mennybemenetele-templom)

A plébániatemplom belső terének szinte teljes felületét – az oldalfalakat, a mennyezetet, a szentélyt és a karzatot – lefedő művet nem különálló képekként kell értelmezni, hanem egyetlen nagy freskóegyüttesként, amely Krisztus és a megváltás történetét meséli el. A templom bejáratához közeli részen ószövetségi jeleneteket láthatunk: Ábrahámot, ószövetségi királyokat, Mózest, Ádámot és Évát. A hajó oldalfülkéiben és boltozatain folytatódik a történet Krisztus születése körüli jelenetekkel, az oltár felé közelítve pedig a keresztre feszítés, majd a feltámadás ábrázolását láthatjuk.

A szentély hátsó falának hármas képe zárja a monumentális freskóciklust a főoltár mögött, ahol Maulbertsch a Mennybemenetelt ábrázolja. A túlzásokat és meglepetéseket kedvelő rokokó eszköztárat mesterien alkalmazó festő egyik jellegzetes „trükkjét” is láthatjuk itt: a képből „kihajoló” apostolt. A figura a kép síkjából kilépve, az oszlopba kapaszkodva próbálja közelebbről nézni Jézus mennybemenetelét – az illuzórikus megoldást Maulbertsch előszeretettel alkalmazta.

Néma prédikáció

A sümegi plébániatemplom belsejét díszítő, nagy ívű alkotást legalább annyira a magáénak érezte a megbízást adó Padányi Biró Márton, mint a kora leghíresebb festőjévé vált Maulbertsch. A szenvedélyes veszprémi püspök, aki minden erejével azon fáradozott, hogy az ország protestáns hitre tért lakosait visszahódítsa a katolikus egyház számára, sokszor a saját felekezetén belül is parázs vitákat szított ellentmondást nem tűrő és olykor túlzott hitbuzgóságával. Pályája csúcsán Mária Terézia belső köréhez tartozott, ám amikor 1750-ben, nagy elvárásokkal kiadta főművét, a katolikus hit kézikönyvének szánt Enchiridiont, ez a visszájára sült el. A benne kifejtett gondolatok maradinak, túlhaladottnak, sőt sokszor szélsőségesen kirekesztőnek hatottak a felvilágosodás és a vallási türelem korában.

A botrányt okozó könyvet Mária Terézia kénytelen volt nemcsak betiltani, hanem be is zúzatni. Bár Padányi püspök maradhatott, ettől kezdve visszahúzódva élt Sümegen. Ekkor találkozott a pályája elején lévő bécsi festővel, és megbízta az általa építtetett plébániatemplom kifestésével. Az „elnémított” püspök Maulbertsch ecsetén keresztül tárta a világ elé mondandóját: ő adta a festmények témáit, az oldalsó képek fölött láthatjuk is rövid, latin nyelvű verseit.

A vallási témák mellett Maulbertsch és csapata festett egy igazi kuriózumot is: a korabeli város prominenseinek csoportképét. A több mint harminc portré között feltűnik a püspök és a festő alakja is. A karzat falára készült képet az orgona kitakarja, de a közeli püspöki palota kiállítása szerencsére részletesen bemutatja ezt a művet is.

Padányi a palota bővítésekor is Maulbertsch-et és festőcsapatát bízta meg a falak dekorálásával, sajnos azonban ezek a művek azóta elpusztultak, csupán az épület hűsölőtermében (sala terrana) láthatjuk a megmaradt töredékeit.

A templom bejáratánál 200 Ft bedobásával lehet a freskóvilágítást felkapcsolni. A festmények fölötti, néhány soros versszövegbe rejtett római számok megmutatják, mikor és melyik képpel kezdték el a munkát a festők, és merre haladtak a templomban.

A templomba előzetes egyeztetést követően lehet bejutni.

Folytatás a püspöki palotában

A 2021-ben felújított palota új állandó kiállításának egyik fontos eleme a plébániatemplom freskóegyüttese, ezért a templom meglátogatása után érdemes ott folytatni a felfedezést. Az egyik installáció például Maulbertsch „gondolkodófala”, amely bemutatja, hogyan készültek a plébániatemplom freskói a püspök iránymutatásai nyomán. Egy rajzfilmen is követhetjük a plébániatemplom kifestését.

Az életre keltett festmények nem csak vizuális, de hallható információkkal, animációkkal is fűszerezik a tárlatot.

• Kedd-péntek 12:00 – 16:00
• Szombat: 10:00 – 16:00

A látogatást a +36 30 326 1516-os telefonszámon kell egyeztetni a megadott időben, mert egyébként az épület zárva van. 

Ingyenes