Református templom (Szalonna)

Az eredeti templomot az Örsúr nemzetség itt letelepedő tagjai építtethették, valamikor a 11–12. század folyamán. Az első épület egy körtemplom (rotunda) volt, a kívülről látható két díszes félkörív alaprajzú épületrész ebből az időből maradt meg. A rotunda és szentélye egyaránt téglából épültek, a jellegzetes román kori tégladíszítés is az építés korából származik: a fogsoros díszek, a lábazatig lefutó úgynevezett lizéna egyaránt több száz éves motívumok. A körtemplom viszonylag hamar kicsinek bizonyult, így a 13. században nyugati felét elbontották, és egy nagyobb hajót építettek hozzá, szintén gótikus stílusban.

A templomba lépve rögtön feltűnik a régebbi és újabb épületrész közötti gazdagon díszített diadalív, amely kör alakú mezőkben próféták mellképeit ábrázolja (rendre Énoh, Ábrahám, Dávid, Jeremiás, Dániel és Éliás), középütt Isten bárányával. Ezek a falfestmények 1426-ból származnak, de ha közelebb megyünk a szentélyhez, ennél jóval régebbi korok lenyomatait láthatjuk a falakon. A szentélyben látható ornamentikus díszítés (szarvasagancsra emlékeztető minták), illetve a felszentelési keresztek a rotunda építésének idejéből származnak, míg a szószék melletti falon megfigyelhető jelenetek, amelyek Antiochiai Szent Margit (az ő tiszteletére szentelték a templomot) szenvedéseit ábrázolják. A falfestmények annak köszönhetően maradtak fenn az utókor számára, hogy a XVI. században a reformátusok vették birtokukba az épületet, és gyorsan le is meszeltek mindent.

A templombelső más díszeit is a reformátusoknak köszönhetjük: a karzatot 1777-ben ácsolták, míg a szószék 1801-ből származik – érdemes elképzelni a templomot akkori formájában, ugyanis sokáig díszes famennyezete volt a hajónak (az 1970-es évekbeli felújításkor döntöttek úgy a műemlékesek, hogy nincs erre szükség a közel eredeti állapot visszaállítása érdekében). Az apszisban is volt egy kisméretű karzat, azonban ezt a földre helyezték annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak a felújítás során előkerült falfestmény-töredékek. A karzatra csak annak tartógerendáinak csonkjai emlékeztetnek a falban, ahogy arra is csak a megmaradt két gyámkő emlékeztet, hogy a kerektemplom szentélyét átépítették a XIV-XV. század fordulóján, gótikus boltozatot hozva létre. Ezen felül egy – ma már nem látható – mérműves ablakot is nyitottak a rotunda déli falán, északon pedig hozzáépítettek egy sekrestyét (még később délen pedig egy csontházat).

A különálló, népies barokk stílusú, galériás fa harangtorony 1786-ban épült, szerkezete nagyrészt ma is az eredeti (bár a fa csapolásokat a felújításkor mindenféle egyéb módszerrel váltották ki).

A sok apró részlet felfedezésével hosszú időt el lehet tölteni a templomban, nem érdemes csak egy gyors épületlátogatásra beugrani Szalonnára. A község neve egyébként a szláv sós („solna”) melléknévből ered, ugyanis valóban volt a környéken egy sós vizű forrás.

• Felnőtt: 500 Ft
• Nyugdíjas: 250 Ft
• Diák: 250 Ft

Az Árpád-kori református templom, a Bódva-völgyi alkotók c. kiállítás Aggtelek felé a bal oldalon a 2. lakásban (Kossuth út 50/b) tekinthető meg 8–16 óra között, előzetes bejelentkezés után: +36 20 933 4515 .

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!