Szabadkígyósi Wenckheim-kastély

A Dél-Alföld, de sokak szerint az ország egyik legimpozánsabb Wenckheim-kastélya a Békéscsabától 10 kilométerre, Gyulától alig 15 kilométerre lévő Szabadkígyóson bújik meg. Főépülete tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített. 52 szobája, 365 ablaka van, szinte mint a mesében. Ehhez jön még a főúri lak előtt található, formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert szökőkutas medencével, és a körülötte elterülő vadregényes angolkert mesterséges tóval és hidakkal. Ezt a luxust és tudatos parképítést látva felmerül az emberben, hogy ha a Napkirály élt volna a 19. század végén, biztosan nem hagyott volna ki egy partit Szabadkígyóson.

Története és építése is mesébe illő. Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1879 között, négy év alatt húzták fel a kastély négy épületrészét (főépület, gazdasági épület, istálló, kocsiszín), és alakították ki a hozzá tartozó mintegy 25 hektáros parkot. Építtetője gróf Wenckheim Frigyes volt, akit a 19. század végén az ország egyik leggazdagabb földesuraként tartottak számon. Tetemes vagyonát bizony „nem a legyek hordták össze”. Ősei jól gazdálkodtak, és még jobban házasodtak, mint ahogyan ő is. 1872-ben elvette feleségül unokatestvérét, gróf Wenckheim Krisztinát, aki akkoriban az „ország leggazdagabb árvájának” számított. Ő volt ugyanis annak a gróf Wenckheim József Antalnak az egyetlen örököse, akiről állítólag Jókai az Egy magyar nábob című regényében a főhős alakját mintázta.

A kastély felavatására azonban 1882 júliusáig várni kellett, mivel három évig tartott a berendezése. A visszaemlékezések szerint korának legfényűzőbb és technikailag legkorszerűbb palotája volt Magyarországon. A világítást gázlámpák biztosították, amihez az erdőben lévő „biogázüzem” szolgáltatta a gázt mezőgazdasági hulladékból. A fűtést pedig – a Parlamenthez hasonlóan – légbefúvással oldották meg a pincében található fatüzelésű kazán és a falban futó porceláncsövek segítségével. A neoreneszánsz-romantikus, mások szerint inkább eklektikus stílusú épület földszintjén kapott helyet a mennyezetig faborítású pazar ebédlő, a könyvtár, a kis, női zeneszalon és a nagyszalon, valamint a férfi szalon pipázóhelyiséggel, illetve a keleti szárnyrészben a carrarai márvány oltárral díszített kupolás kápolna. Az emeleten a lakosztályok és a vendégszobák sorakoztak. 

Vendégségben Wenckheiméknél

A 2022 márciusában újranyitott kastély állandó kiállítása a Wenckheim család legendás vendégszeretetére épül. Ennek egyik kulcstárgya a kastély megnyitásától, 1879-től kezdődően vezetett vendégkönyv, amely hűen tükrözi a sokgyermekes és élénk társasági életet élő házaspár mindennapjait. Az ezüstcsatos könyvet egészen Wenckheim Frigyes 1912-es haláláig napi sűrűséggel vezették, az utolsó bejegyzést 1918-ból olvashatjuk. Összesen 24 ezer bejegyzés született, a vendégek közt pedig hírességek, rokonok, egyházi és a család által támogatott polgári személyek is feltűnnek. A kastélyba érkező vendégek virtuálisan szintén beírják magukat a vendégkönyvbe, majd egy vizitkártya segítségével kelthetik életre a kastély különböző tereiben elhelyezett digitális tartalmakat.

A nagyszalont, az ebédlőt és a könyvtárat a 19. század végét idéző enteriőrként rendezték be, míg a gróf és a grófné egykori személyes tereiben inkább a történetek és az interaktivitás kerül előtérbe. Izgalmas installáció mutatja be a kastély modern épületgépészeti megoldásait, a fényképezés őskorával a napfényműteremben ismerkedhetünk (a család több tagja is lelkes amatőrfotós volt), VR szemüveg segítségével élhetjük át a repülés élményét (Józsi grófé volt az ország első magángépe) vagy éppen digitálisan restaurálhatunk egy festményt. Látogatható a közel 40 méter magas torony is, így aki veszi a fáradságot, és megmássza a 160 lépcsőből álló, szűk csigalépcsőt, annak a torony kiáltóteraszáról egy szépséges panoráma lesz a jutalma a környező parkra és a melléképületekre. A kastélypark ez része 1954 óta természetvédelmi terület, és a Körös–Maros Nemzeti Park részét képezi.

A kastély és a park bejárása után sem maradunk étlen-szomjan, hiszen a család egykori nagyebédlőjében kapott helyet a Wenckheim Krisztináról elnevezett Krisztina kávézó.

Újjászületett kastély

Wenckheim Frigyesnek és Krisztinának hét gyereke született, és főként a nyári időszakban tartózkodtak Szabadkígyóson, a telet a nem kevésbé patinás fővárosi palotájukban töltötték, amely ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont. A Wenckheim család leszármazottjai 1944-ig éltek a kastélyban, a II. világháború után külföldre menekültek. Az épület viszonylagos jó állapotát többek között annak köszönheti, hogy a háború után hamarosan, már 1945-ben egy mezőgazdasági középiskola költözött a falai közé, amely egészen 2011-ig működött. 1958-ban és 2002-ben történtek kisebb-nagyobb felújítások, illetve 2011 után is igyekezett az üzemeltető karbantartani az épületet.

A 2018 és 2022 között lezajlott, európai uniós és hazai forrásból finanszírozott felújítás már nagyon időszerű volt. Stabilizálták az épület szerkezetét, körbeszigetelték az aljzatát, a tetőt pedig teljes terjedelmében cserélni kellett a beázások miatt. A nagytorony és a mellette lévő csigalépcső toronysisakja annyira rossz állapotban volt, hogy azokat el is kellett bontani: a 25 és 5 tonnás, pontos másolatokat hónapokkal később daruval emelték helyükre. Az épület homlokzata a teljes külső rekonstrukció során visszakapta eredeti külső színét is.

A részleges belső felújítás a földszinti tereket érintette (az emeleti szobák valószínűleg egy későbbi ütemben szálláshelyként születnek újjá). A nagyszalon, a könyvtár, az ebédlő, a fogadócsarnok és a lépcsőházak, a női és a férfi lakosztály, a torony és a kápolna is felújítva, eredeti pompájukat idézve, restaurált vagy korhű berendezésekkel várja a látogatókat.

Nézzük meg a Szent Anna-kápolnát is!

Ha már a Wenckheim-kastélynál járunk, érdemes elsétálni Szabadkígyós főutcáján a Szent Anna-kápolnához, amely egy mesterséges dombon áll az Ybl Miklós tervezte Wenckheim-kripta szomszédságában. A kis római katolikus templomot Wenckheim József Antal építtette 1844-ben Czigler Antal tervei szerint, késő klasszicista stílusban. Mellette egy diadalkapu emlékeztet Ferenc József és Sissi 1857-es szabadkígyósi látogatására, amikor a nyolc éves, árva Wenckheim Krisztina fogadta a császári párt, verset szavalva nekik. A diadalív túlélte a világháborúkat is, de 1949/50 telén két traktorral ledöntötték. A ma láthatót 2008-ben építették újra, az eredeti köveit a kastély kápolnájában őrzik.

Opening hours

2023. január 9-23-ig felújítás miatt zárva. 2023. január 24. után a rendes nyitvatartás szerint várja a látogatókat.

• Kedd- vasárnap: 10:00-17:00
• Hétfő: zárva
• Nemzeti ünnepeken nyitva

A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

Price:

Tárlatvezetésre előjegyzés szükséges!

• Felnőtt jegy: 3000 Ft
• Helyi lakosoknak: 500 Ft  (szabadkígyósi/újkígyósi lakcímkártyával igazolandó) 
  • A kiállítás 2022. október 1-ig szabadkígyósi/újkígyósi lakosok számára ingyenes!
• Kedvezményes jegy: 1500 Ft
  • 6-26 év közötti fiatal
  • érvényes diákigazolvánnyal rendelkező
  • 62. életévét betöltött látogató
• Nagy családi jegy:  6000 Ft/család
  • 2 felnőtt + 2 vagy több gyermek 18 éves korig
• Kis családi jegy: 4500 Ft/család
  • 1 felnőtt + 2 vagy több gyermek 18 éves korig
• Csoportos jegy (tárlatvezetés nélkül):  2 500 Ft/fő
  • Bejelentkezés ( kötelező és csak mailben lehetséges): szabadkigyosikastely@nofnkft.hu

Ingyenes belépésre jogosultak:

• 6 év alatti gyermek
• 70. életévét betöltött látogató
• fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
• miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező látogató
• közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
• minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2023 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!