Verebecvár

A Verebecvár nagyjából a Dédesi vártól a Verebce-nyeregig tartó gerincen terül el, határait az avatott szemek az erdőben húzódó dupla földsáncban ismerhetik fel. A földvár északnyugati külső sáncától a délkeleti végén lévő Verepce-tetőig 2075 m a távolság, az erősség szélessége pedig a Vásárhely-lápánál a legnagyobb, 860 m. Figyelemre méltó az óriási, nagyjából 130 hektáros földvár területének szintkülönbsége is: az északnyugati sánckapu és a Verepce-bérc között 180 m a magasságkülönbség.

A hegygerincet alkotó mészköves agyagpala jól formálható, így a hasznos felület növelése érdekében a földvár területén, a meredek hegyoldalakon teraszokat alakítottak ki, egyes részeken egymás fölött 10 szint is felfedezhető. A hosszabb teraszok nyomát a lankásabb nyugati lejtőkön leljük, míg a meredek keleti hegyoldalban kevesebb és rövidebb terasz kialakítására volt lehetőség. Az alsó teraszok és a hegy csúcsa között 100-190 m szintkülönbség is mérhető. A becslések szerint az évszázadokon át lakott Verepce-tetőn az emberek 1,5 millió m³ földet mozgattak meg a teraszok kialakítása közben.

Bár a földvár a mai Dédesi vár szikláját is magába foglalta, az az őskorban még nem volt része a védvonalnak. A földvár megépítése vélhetően az i. e. 1100-tól 700-ig aktív, bronzkori Kyjatice-kultúrához köthető. A Verebecvár területéről számos vas- és bronzkori régészeti lelet származik, az erdőt járva  kis szerencsével bármikor találkozhatunk a felszínen heverő cserépdarabokkal. A vaskori emberek a Bán-patak völgyében gyepvasércet bányásztak, amiből kezdetleges vasérckemencékben különféle eszközöket, pl. baltákat készítettek. A kemencékben faszénnel redukálták a vasércet, ahol a reakció egyik köztes terméke a már jól alakítható vagy akár szállítható vascipó, azaz vasbuca volt, amiből többet is találtak a vár területén.

Vár a fennsík alatt

A helyiek egyszerre használják szinonimaként a Verebec-, Verebce- és Verepce- előtagokat, és bár a modern térképeken a Verebec- forma az elterjedt, gyakran találkozni a két régebbi alakkal is.

A Verebecvár Magyarország legnagyobb területű őskori földsáncvára, amely a Bükk-fennsík északi pereme alatt, erősen tagolt, nagyjából 4 km hosszú hegygerincen fekszik. Az észak-déli csapású gerincet északról és nyugatról pont a gerinc lefutásánál meredeken jobbra megtörő Bán-patak, keletről a Baróc-patak határolja, míg a déli vége a Bálvány 957 méteres csúcsa alatt, meredeken csatlakozik az Ördög-oldalhoz.

A hegygerincen két nagy sziklacsúcs is fejlődött, az északi maga a Dédesi vár (598 m), míg mellette a Kisvár (594 m) mészkősziklái tűnnek ki a vadregényes bükkösből. Bár kevésbé látványos, de a Vásárhely-lápa (586 m) anyaga is mészkő, amely a gerincet alkotó agyagpalába ékelődött. Itt a legszélesebb a hegyhát, és ez magyarázatot is ad a helyszín elnevezésére: vélhetően ez volt a legalkalmasabb hely vásárok megtartására. A Vásárhely-lápától délre húzódik a Verebce-bérc 800 m hosszú, elnyúló csúcsa, amely egészen 650 m-es magasságig emelkedik. A gerincet végül a Verebce-lápa vagy -nyereg zárja le, fölötte már a Nyárjú-hegy és a Bálvány meredek oldalú tömbjei jelzi a Bükk-fennsík határát.

A Verebecváron átvezető turistaúton több infótáblát, pihenőhelyet és esőbeállót is találunk.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes