Tarpai Nagy-hegy

A Szőlőhegynek is nevezett magaslat, bár nem túl magas, mégis kiemelkedik a Beregi-síkságból. Az egykori vulkán 15 millió éve jött létre, a belső-kárpáti vulkáni vonulat része, így közeli rokonságban áll például a barabási Kaszonyi-heggyel. A vulkanikus kőzetet 2-3 méteres löszréteg borítja, ami egyrészt kiváló élőhelyet biztosít például a gyurgyalagoknak, másrészt pedig tökéletesen alkalmassá teszi a hegyet a szőlőművelésre – igaz, a filoxéra itt is megtette hatását, és szőlő helyett többségében gyümölcsösöket ültettek ide. Találunk azonban egy-két kis pincét, ahol ma is meg lehet kóstolni és vásárolni a hegy nedűjét - és érdemes is, hiszen adottságai a tokaji Kopasz-hegyéhez hasonlóak.

A vulkanikus kőzet kitermelésére az 1986-ig működő bánya üresen tátogó ürege emlékeztet. Az itteni kő útalapba került, esetleg a Tisza mederrendezéséhez, vagy éppen házépítéshez használták. A hegyoldalban ma sok kisebb-nagyobb hétvégi ház bújik meg a gyümölcsösökben, melyek között az 5,5 kilométer hosszú Szőlőhegy-tanösvény kanyarog. A kijelölt útvonalat bejárva mindent megtudhatunk a hegyről, a helyi gazdálkodásról, az élővilágról (például a beregi futrinkáról), illetve a hegy kialakulásáról. A magaslat tetejéről tiszta időben a Kárpátok vonulatai is jól látszanak.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes.