Toronyaljai pálos kolostor romja, emlékhely

A Kis-Hanta- és a Korompa-patak találkozásának közelében, a Malomvölgyi-patak nyugati oldalán állt valaha a márianosztrai pálosok toronyaljai kolostora. A „Toronyalja” név sokat segít a környék történetének felgöngyölítésében, mivel egyértelműen a néhány száz méterrel északabbra állt egykori várra és annak tornyára utal.

A nevet adó vár

A ma Bibervárként ismert rom egy feltehetően 12. századi, kisméretű, sánccal és árokkal körülvett vár maradványa, amely talán még állt a 14. században. A meredek oldalú, alacsony dombon épített, lakótoronyból és udvarból álló erődítmény tetejéről jól szemmel lehetett tartani a Márianosztra-Szokolya közötti régi utat. Sajnos amilyen keveset tudunk az építményről, annyira kevés is maradt meg belőle: a helyén ma már csak az északnyugati várfal egy része látható.

Egy 1527-es oklevélben Toronypusztaként hivatkoznak rá, de a 18. század közepe óta a térképeken Bibervár néven találjuk meg, és bár nem világos a név eredete, talán összefüggésbe hozható azzal, hogy németül a szó a hódra utal. Mivel a vár alatti, mai víztározó helyén a pálosok halastava terült el, ez könnyen magyarázhatja a hód jelenlétét.

A vár a 15. század elején nagy valószínűséggel már elnéptelenedett, mivel ekkoriban épült a patak másik partján a pálos kolostor, és azt bizonyossággal tudjuk, hogy a szerzetesek a lakott területektől távol, általában erdők mélyén építették fel szent helyeiket.

A toronyaljai kolostor

A Szent Mihály nevére keresztelt kolostorról nem sok adat maradt fenn, az építtetőjét sem ismerjük, de feltételezések szerint a várnak és környékének (Toronyalja falu) birtokosa lehetett. A két létesítmény kapcsolatát erősíti, hogy az utóbbi építéséhez a torony köveit is felhasználták.

A pálos kolostor első írásos említése 1437-ből való, és ahogy a későbbi feljegyzések is, a kolostornak szánt adományok felsorolásából áll. A környék várai 1540 körül kerültek török kézre, valószínűleg legkésőbb a kolostor is ez idő tájt néptelenedett el, erre utal az is, hogy a törökök 16. század végi összeírásában Toronyalja már pusztaként szerepel. A kolostor egyszer még előkerül az iratokban, amikor 1686-87 környéken a pálosok régi, Buda környéki monostoraik, köztük a toronyaljai birtokában való megerősítésükért folyamodtak a császárhoz, sikertelenül.

Az 1980-as években végzett ásatások feltárták, hogy egy közepes méretű kolostor állhatott itt, amely a márianosztrai perjelséghez tartozott. A leletek szerint a keletelt templom építése a 14-15. század fordulójára tehető, támpilléres szentélyét később kibővítették. Az épülethez északról kapcsolódott a kb. 35x28 méteres, szabálytalan négyszög alakú kolostorszárny.

Egykor az udvaron lehetett az a közel 20 méter mély kút, amelyet a régészek feltárták: mára ez az egyetlen emlék maradt a kolostorból, más nem is látható a helyszínen. A kútból számtalan értékes lelet került elő, mint pl. fanyelű kés, sarló, szekéralkatrész, lakat, vasmacska, illetve egy ónkanna. Egy monda is kapcsolódik a kúthoz, miszerint a nosztrai és a toronyaljai kolostorokat titkos alagút kötötte össze, a törökök elől menekülő szerzetesek pedig ebbe, illetve a kút mélyére rejtették kincseiket. 

Emlékezés a pálosokra

Mivel a romok rekonstruálása óriási feladat lenne, és nincs is tervben, az egykori templom szentélyének helyén egy méretében és alakjában is arra emlékeztető emlékhelyet állítottak fel 2019-ben.

A földhöz képest kissé megemelt talpazaton áll a fából készült, nyitott építmény, amelyben az oltár az eredeti, nyolcszög záródású szentély keleti-délkeleti oldalán áll. Az oltárral szemben hat fapadot helyeztek el a hívők és a megemlékezők számára. Az emlékhely kialakításánál fontos szempont volt a hely eredeti funkciójának megtartása, így állítva emléket a pálosok börzsönyi jelenlétének.

A Márianosztra-Toronyalja Pálos kolostor emlékhely uniós társfinanszírozásból valósult meg, a VEKOP-4.1.1-15-2017-00006 sz. projekt keretében. A támogatás felhasználásában a Magyar Természetjáró Szövetség, mint konzorciumvezető járt el, az Ipoly Erdő Zrt., mint erdészeti partner együttműködésével.