Gödöllői Erdészeti Arborétum (Gödöllői Arbo Park)

A Kert története

Az arborétum 1902-es telepítése Darányi Ignác földművelésügyi miniszter nevéhez fűződik, aki nyugat-európai utazásainak tapasztalatai alapján rendelte el létrehozását. Az eredeti tervet Ilsemann Keresztély fővárosi kertészeti igazgató és Pirkner Ernő erdőigazgató dolgozta ki. Az akkor 189 hektáros terület tervezésekor szerepet kapott a tájképi jelleg is. Az arborétum területi beosztása, szerkezete – eltekintve a Gödöllői Gépgyár számára kihasított résztől – ma is őrzi az eredeti terv fő vonásait.

Az alapítók szándéka szerint az arborétum célja az Alföld fásítására alkalmas fenyő- és lombos fafajok honosítása, alkalmazkodóképességük, növekedésük, ellenálló-képességük megfigyelése volt. A külhonos fajok mellett hazai fafajokat is telepítettek, részben összehasonlítás, másrészt a homoktalajon való kipróbálás céljából, de alkalmazták ezeket a kényesebb fafajok védelmére is.

Az első világháború hatalmas károkat okozott az állományokban. Az emberi károsításokon túlmenően a kidőlt kerítéseken átjutó vadak okoztak komoly pusztulásokat. Trianon után Magyarország erdőterületeinek 80%-át elvesztette, ezért a megmaradt országrészben az erdészeti kutatások komoly támogatást kaptak. A háború utáni években nagy munkával rendbe hozták az arborétumot, amely a két világháború közötti időszakban nemzetközi ismertségre tett szert.

A II. világháború alatt és után ismét súlyos károk érték a már rendezett arborétumot. Részben az itt táborozó katonaság, részben pedig a lakosság vágta ki tűzifának az értékes állományok jelentős részét. A lerombolt kerítéseken keresztül bejutó vad pedig főként a legértékesebb egzótákat tette tönkre.

A II. világháborút követően hosszú évekig nem biztosították a szakszerű kezelést, így a pusztulás folytatódott. Mindezt betetőzte, hogy az akkortájt létesített gépgyár számára az arborétum területéből 54,37 hektárt, vagyis az egész terület 29%-át elvették.

1956-ban az arborétum a Gödöllői Erdőgazdaság kezelésébe és az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) irányítása alá került. 1957-től megtörtént az Arborétum tudományos igényű állapotfelvétele, befejeződött az új kerítés építése, illetve a vad apasztása. Az arborétum a nagyközönség számára 1989-ben nyílt meg. A 2022-es fejlesztés keretei között megújították az információs rendszert. A gyerekeket vendégül látó tematikus réten a hely sajátosságait, élővilágát is bemutató játszóteret alakítottak ki, ahol minden korosztály talál magának mozgási és szórakozási lehetőséget. A klasszikus hinták, mérleghinták, mászókák, csúszdák mellett ügyességet igénylő akadálypályák, rugón hintázó erdei állatok és egy keresztül-kasul bejárható vadászlak is helyet kapott. Az arborétum távolabbi végében a mozogni vágyókat célozták meg az erdei fitneszparkkal, ahol számtalan eszközt használhatunk akár erősítéshez, akár nyújtáshoz. A park bejáratához egy mobil színpad került, a területen pedig számtalan információs tábla, pad és asztal várja az érdeklődni, tanulni, kikapcsolódni, pihenni vágyókat. Rossz idő esetére egy esőbeálló is készült, valamint kialakítottak egy illemhelyet is.

Botanikai értékek

Az Arborétum jelenlegi területének mintegy 10%-a park jellegű rész, amelynek egyik legjellegzetesebb része az eredeti tervek szerint kialakított Körönd. A parkban 130 nyitvatermő és 650 lombos fa-, illetve cserjefaj él. Ennek a többszörösét teszik ki a fajon belüli változatok, fajták. Látványosak az 50-100 éves duglászfenyő-, nyalábtűs-fenyő és jegenyefenyő-gyűjtemények, az idős oregoni álciprus és nyugati tuja csoportok, a mamutfenyő állomány, az akác fajtagyűjtemény, a gyantásciprusok, az atlasz cédrusok, valamint az őshonos és egzóta tölgyek.

Kutatás

A kert – amint történetéből is kiolvasható – alapvetően erdészeti kutatások céljából jött létre. A kiértékelő megfigyelések a mai napig aktívan folynak.

Minden nap nyitva.

• 01.01-től 03.03.: 08:00-16:00

• 03.04-től 11.05.: 08:00-18:00

• 11.06-tól 12.31.: 08:00-16:00

A jegypénztár a nyitvatartási idő vége előtt fél órával zár.

Ettől eltérő időpontban csak előre egyeztetett esetekben tartózkodhat látogató a kertben.

• Felnőtt napijegy: 1000 Ft
• Diák napijegy (diákigazolvány felmutatásával): 500 Ft 
• Nyugdíjas napijegy (65 éves kor felett): 500 Ft
• Regisztrációs napijegy (0-tól 6 éves korig, diákcsoportot kísérő pedagógusok és fogyatékkal élők, illetve az őt kísérő személy részére): 100 Ft
• Családi napijegy (2 felnőtt + maximum 3 gyermek): 2000 Ft
• Kedvezményes napijegy (diák és nyugdíjas csoport részére, minimum 20 főtől): 350 Ft

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltatóhely honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!