A Botanikus Kert létrejötte szorosan összefügg a magyar erdészeti felsőoktatás történetével. Az 1837-ben alapított Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918-ig Selmecbányán üzemelt, ahol a kezdetektől működött botanikus (dendrológiai) kert, mely elsősorban az erdészeti szakoktatást hivatott segíteni, kiegészíteni. Természetes volt, hogy az 1922-ben végleges helyére került egyetemnek is rendelkeznie kell hasonlóval, amelyre a „birtokba vett” katonai főreáliskola gyakorlótere kitűnő lehetőséget nyújtott.
A kezdeti 10,5 hektáron (Alsó Botanikus Kert) 1897 előtt szántóföldek, gyümölcsösök és zöldségeskertek voltak. Ezeket a katonai reáliskola építésekor a korabeli kastélyparkok mintájára fásították be. Ekkor ültették a mai kert vadgesztenyéit, öregebb hársait, tölgyeit, az idős bükköket, fekete- és duglászfenyőket, platánokat, selyemfenyőket.
A felhasznált szaporítóanyag részben Selmecbányáról származott, de folyamatosan gyűjtötték a fajokat Magyarország és Európa erdős területeiről. Az 1940-es évek közepén beindult a botanikus kertek között a nemzetközi magcsere program, melynek keretében jelentős támogatás érkezett az akkori szovjet, japán, amerikai, svéd, német és norvég botanikus kertektől, ezzel nagyot lendítve a Kert növénygyűjteményén.
1965-ben az intézmény 4,5 hektárral (Felső Botanikus Kert) bővült, majd 1977-ben újabb 2,2 hektárral (kollégiumok udvara), így érte el mai kiterjedését.
Botanikai értékek
A kedvező mikroklímának köszönhetően a Kert egyedülálló fenyő- és örökzöld gyűjteménnyel rendelkezik. A látogató mintegy két tucat jegenyefenyő fajt, több mint harminc borókafajt és számos más külhonos fenyőfajt láthat. Kiemelkedő értékű fafajok a fenyők közül a nikko-jegenyefenyő, a mandzsu jegenyefenyő, a mexikói selyemfenyő, az óriástobozú fenyő, a japán fehérfenyő és a tiszafák három faja, továbbá a lombos fajok közül a szikfa és a japán szil. Itt él az ország legnagyobb tengerparti mamutfenyő példánya is.
A lágyszárúak közül természetesen jelen van Sopron emblematikus virága – az erdei ciklámen, de több más mellett a farkasbogyó és a magyar nőszirom is.
A Botanikus Kert növényállományának jelentős része spontán és szubspontán betelepülésből származik: zuzmók, mohák – 57 taxon; nagygombák – 170(!) taxon és lágyszárú növények – több, mint 2000 taxon. A világ különböző flóraterületeire jellemző növényfajokat különböző kertrészek mutatják be: Japán mérsékeltöv, Korea, Mandzsúria, Amúr-vidék flórája, Kelet-Szibéria fás növényei, Kína lombhullató és tűlevelű erdeinek növényei, Nyugat-Szibéria és Észak-Európa flórája, Észak-Amerika mérsékelt övének fa- és cserjefajai (Atlantikus flóraterület, Pacifikus flóraterület). 1987 óta a Botanikus Kert Központi Törzsültetvény is.
Természetvédelem
1978-tól országos jelentőségű védett terület. A Kertben a természetes úton kialakult gyepszintben 13 védett faj növényeit láthatjuk több száz példányban. Az „ex situ” megőrzött növényfajok száma 134 taxon.
Oktatás és kutatás
A Kert az Egyetem növénytani és növényvédelmi oktatásának és kutatási programjainak színtere.
Műalkotások
A Kertben számos szobrot, emlékművet láthatunk. A mellszobrok az egyetemhez és a Kerthez kapcsolódó erdőmérnököknek, erdészeknek, egykori egyetemi tanároknak állítanak emléket. Emellett láthatunk 1956-os emlékművet, és olyan szimbolikus alkotásokat, mint a Megsebzett szarvas vagy éppen az Erdő szelleme.
Ökoturisztikai Látogatóközpont
2012-ben nyílt meg a kert közepén az Építőipari Nívódíjjal is kitüntetett, impozáns, üvegfalú épület, a Ligneum Látogatóközpont. A látogatók itt megismerkedhetnek az egyetem képzési programjával, az oktatók, hallgatók sikereivel, munkáival. A tudományos-turisztikai komplexum az erdő alkotóelemeinek interaktív bemutatásán, a benne zajló ökológiai, gazdálkodási folyamatok szemléltetésén kívül foglalkozik a faanyagok különleges tulajdonságaival, sokoldalú felhasználási lehetőségeivel, megújuló energiaforrásként való alkalmazásával.
A fajátékok világa, a foglalkoztató faház, a faépítészeti stílusok, makettek és a fában élő zene helyszínei több korcsoport igényei szerint lettek kialakítva.
Öffnungszeiten
- május 1. - szeptember 30.: 8:00 - 20:00
Téli időszak:
- október 1. - április 30.: 8:00 - 16:30
Preise:
Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Öffentliche Verkehrsmittel
- Helyi busszal a Bajcsy-Zsilinszky utca, egyetem megállóig utazzunk.
- Vonattal érkezve a Sopron állomáson kell leszállni.
Suche Fahrplan zum Zielort
Anfahrt
- Az állomás épületéből kilépve balra indulunk az Állomás utcán. Jobb, bal, majd ismét balkanyar után átkelünk a síneken. Utána az első utcán (Béke) jobbra fordulunk, majd egy kis terecskénél a Borsmonostori utcába kanyarodunk. Ez kivezet a Bajcsy-Zsilinszky utcára, ahol kicsit balra sétálva megtaláljuk az egyetem bejáratát (1 km).
Parken
- A környező utcákban tudunk parkolni.
Koordinaten
Empfehlungen in der Nähe
Dies ist eine spektakuläre Route, die vom Rand von Felsőlövér startet, das Ökotouristische Besucherzentrum Erdő Ház passiert und bis zur Brennbergi ...
Unter den Übersichtstouren mit Wegstempeln ist der Soproner Kékkör, der unser kleinstes Gebirge umrundet, weniger bekannt, obwohl die aus der ...
Leichte Halbtagswanderung durch die Wälder in der Nähe von Sopron. Besuch von drei Aussichtswarten.
Auf zwei Rädern Grenzen überwinden und neue Regionen entdecken: Der B322 Verbindungsradweg Schattendorf–Sopron führt von der Region Rosalia über ...
Soproni Egyetem Botanikus Kert
9400 Sopron
+36 99 518 184 http://botanikuskert.nyme.hu/ E-Mail: botan@nyme.hu
Auf zwei Rädern Grenzen überwinden und neue Regionen entdecken: Der B322 Verbindungsradweg Schattendorf–Sopron führt von der Region Rosalia über ...
Leichte Halbtagswanderung durch die Wälder in der Nähe von Sopron. Besuch von drei Aussichtswarten.
Auf dieser leichten Familientour verbinden sich Geschichte und Natur auf einer sehenswerten, kurzen, aber abwechslungsreichen Route.

Nutzerfragen