Soproni Egyetem Botanikus Kert
A Kert története
A Botanikus Kert létrejötte szorosan összefügg a magyar erdészeti felsőoktatás történetével. Az 1837-ben alapított Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918-ig Selmecbányán üzemelt, ahol a kezdetektől működött botanikus (dendrológiai) kert, mely elsősorban az erdészeti szakoktatást hivatott segíteni, kiegészíteni. Természetes volt, hogy az 1922-ben végleges helyére került egyetemnek is rendelkeznie kell hasonlóval, amelyre a „birtokba vett” katonai főreáliskola gyakorlótere kitűnő lehetőséget nyújtott.
A kezdeti 10,5 hektáron (Alsó Botanikus Kert) 1897 előtt szántóföldek, gyümölcsösök és zöldségeskertek voltak. Ezeket a katonai reáliskola építésekor a korabeli kastélyparkok mintájára fásították be. Ekkor ültették a mai kert vadgesztenyéit, öregebb hársait, tölgyeit, az idős bükköket, fekete- és duglászfenyőket, platánokat, selyemfenyőket.
A felhasznált szaporítóanyag részben Selmecbányáról származott, de folyamatosan gyűjtötték a fajokat Magyarország és Európa erdős területeiről. Az 1940-es évek közepén beindult a botanikus kertek között a nemzetközi magcsere program, melynek keretében jelentős támogatás érkezett az akkori szovjet, japán, amerikai, svéd, német és norvég botanikus kertektől, ezzel nagyot lendítve a Kert növénygyűjteményén.
1965-ben az intézmény 4,5 hektárral (Felső Botanikus Kert) bővült, majd 1977-ben újabb 2,2 hektárral (kollégiumok udvara), így érte el mai kiterjedését.
Botanikai értékek
A kedvező mikroklímának köszönhetően a Kert egyedülálló fenyő- és örökzöld gyűjteménnyel rendelkezik. A látogató mintegy két tucat jegenyefenyő fajt, több mint harminc borókafajt és számos más külhonos fenyőfajt láthat. Kiemelkedő értékű fafajok a fenyők közül a nikko-jegenyefenyő, a mandzsu jegenyefenyő, a mexikói selyemfenyő, az óriástobozú fenyő, a japán fehérfenyő és a tiszafák három faja, továbbá a lombos fajok közül a szikfa és a japán szil. Itt él az ország legnagyobb tengerparti mamutfenyő példánya is.
A lágyszárúak közül természetesen jelen van Sopron emblematikus virága – az erdei ciklámen, de több más mellett a farkasbogyó és a magyar nőszirom is.
A Botanikus Kert növényállományának jelentős része spontán és szubspontán betelepülésből származik: zuzmók, mohák – 57 taxon; nagygombák – 170(!) taxon és lágyszárú növények – több, mint 2000 taxon. A világ különböző flóraterületeire jellemző növényfajokat különböző kertrészek mutatják be: Japán mérsékeltöv, Korea, Mandzsúria, Amúr-vidék flórája, Kelet-Szibéria fás növényei, Kína lombhullató és tűlevelű erdeinek növényei, Nyugat-Szibéria és Észak-Európa flórája, Észak-Amerika mérsékelt övének fa- és cserjefajai (Atlantikus flóraterület, Pacifikus flóraterület). 1987 óta a Botanikus Kert Központi Törzsültetvény is.
Természetvédelem
1978-tól országos jelentőségű védett terület. A Kertben a természetes úton kialakult gyepszintben 13 védett faj növényeit láthatjuk több száz példányban. Az „ex situ” megőrzött növényfajok száma 134 taxon.
Oktatás és kutatás
A Kert az Egyetem növénytani és növényvédelmi oktatásának és kutatási programjainak színtere.
Műalkotások
A Kertben számos szobrot, emlékművet láthatunk. A mellszobrok az egyetemhez és a Kerthez kapcsolódó erdőmérnököknek, erdészeknek, egykori egyetemi tanároknak állítanak emléket. Emellett láthatunk 1956-os emlékművet, és olyan szimbolikus alkotásokat, mint a Megsebzett szarvas vagy éppen az Erdő szelleme.
Ökoturisztikai Látogatóközpont
2012-ben nyílt meg a kert közepén az Építőipari Nívódíjjal is kitüntetett, impozáns, üvegfalú épület, a Ligneum Látogatóközpont. A látogatók itt megismerkedhetnek az egyetem képzési programjával, az oktatók, hallgatók sikereivel, munkáival. A tudományos-turisztikai komplexum az erdő alkotóelemeinek interaktív bemutatásán, a benne zajló ökológiai, gazdálkodási folyamatok szemléltetésén kívül foglalkozik a faanyagok különleges tulajdonságaival, sokoldalú felhasználási lehetőségeivel, megújuló energiaforrásként való alkalmazásával.
A fajátékok világa, a foglalkoztató faház, a faépítészeti stílusok, makettek és a fában élő zene helyszínei több korcsoport igényei szerint lettek kialakítva.
Nyitvatartás
Nyári időszak:
- május 1. - szeptember 30.: 8:00 - 20:00
Téli időszak:
- október 1. - április 30.: 8:00 - 16:30
Árak:
Ingyenes.
Tömegközlekedéssel
- Helyi busszal a Bajcsy-Zsilinszky utca, egyetem megállóig utazzunk.
- Vonattal érkezve a Sopron állomáson kell leszállni.
Megközelítés
- Az állomás épületéből kilépve balra indulunk az Állomás utcán. Jobb, bal, majd ismét balkanyar után átkelünk a síneken. Utána az első utcán (Béke) jobbra fordulunk, majd egy kis terecskénél a Borsmonostori utcába kanyarodunk. Ez kivezet a Bajcsy-Zsilinszky utcára, ahol kicsit balra sétálva megtaláljuk az egyetem bejáratát (1 km).
Parkolás
- A környező utcákban tudunk parkolni.
Koordináták
Soproni Egyetem Botanikus Kert
9400 Sopron
Tulajdonságok
- 2 Közeli túrák
Ez a Felsőlövérek pereméről induló, látványos túra a Muck-ház érintésével a Brennbergi útig kanyarog két igen eltérő jellegű és történetű várat ...
Ezen a könnyed családi túrán a történelem és a természet fonódik össze egy látnivalókkal teli, rövid, de kalandos útvonalon.
- 2 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.
Értékelések
Legyél te az első hozzászóló!
A közösség fényképei