Búbánat-völgy (Esztergom)

Búbánatvölgy közigazgatásilag Esztergom része, annak egyik északi városrésze, a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán. Népszerű kirándulóközpont, akár csak a tavak környékén sétálni vagy innen indulva túrázni szeretnénk. Az eredetileg nyaralóövezet természetközeli környezete egyre többeknek szolgál állandó lakhelyül is.

Búbánatvölgyben terül el a Halas-tó, a Mini-tó és a Fürdő-tó, ez utóbbi alatt fekszik a már Kerektó településrészhez tartozó Kerek-tó. Itt ered a Majális-forrás és a Hideg-forrás, valamint 2006-ban kútfúrás közben a Kusztusi-dűlőben, 200 méter mélyen 32 °C-os vizet találtak. Az itt lévő tavakat 1962-ben kezdték kialakítani az addig nádas, mocsaras terület helyén. A Mini-tó létrehozására 1972-ben kapott engedélyt a város, 3 évvel később pedig létrejöhetett a Halas-tó, más néven Ivadéknevelő tó is. A Fürdő-tavat 1983-ban hozták létre. A három tó összesen 3,25 hektáros területet foglal el. A Kerek-tó mellet büfét és rengeteg padot, piknikező- és bocsgrácsozóhelyet találunk.

Esztergomot járva nehéz elképzelni, hogy ezt a csodás tájat egykor véres csatározások szennyezték. Az 1526-os mohácsi csatát követően a törökök könnyűszerrel hódították meg az útjukba akadó településeket. Buda ostroma után útjuk Esztergomba is elvezetett. Az Árpád-kortól kezdve jelentős város, ahol királyi palota állt, ahol István királyt megkoronázták és ahol az első magyar érsekséget alapították, néhány hét leforgása alatt a törökök kezébe került. A török uralom alatt a központi város szinte teljesen elnéptelenedett, a környékbeli falvak behódolni kényszerültek, lakói elmenekültek, vagy rabszolgaként hurcolták el őket. A környező falvakat a törökök kifosztották, sokszor fel is gyújtották, lakóit megölték vagy foglyul ejtették.

Az egyik korabeli monda szerint egy menekülő magyar szekértábor haladt át Esztergom és Pilismarót között, amikor a törökök rajtaütöttek a csoporton. A menekülők a gyerekeket és az asszonyokat szekérkordonnal vették körül, így igyekeztek védeni őket a közeledő ellenségtől, ám a túlerőben lévő török horda könnyűszerrel legyőzte a maroknyi magyar csoportot. A férfiakat megölték, az asszonyokat és a gyerekeket foglyul ejtették. Az eseményt a hagyomány sokáig a hegyek túloldalán lévő Basaharchoz kötötte, de aztán kiderült, hogy valójában Pusztamaróton történt. Ennek ellenére a török seregek jelenléte és pusztítása a környék sok helynevét meghatározta, ezért elképzelhető, hogy (az ismeretlen eredetű) Búbánat-völgy elnevezés ebből az időből származik.