Szentendrére Belgrád 1521-es eleste óta több hullámban érkeztek szerb menekültek, 1695-től pedig itt volt a Budai Szerb Ortodox Püspökség központja. Szinte egyedülálló módon Szentendrén a 18. században szabadon gyakorolhatták vallásukat a szerb ortodoxok, pedig ez máshol csak a katolikusokat illette meg. Ők „Dobrá voda”, vagyis Jóvíz néven emlegetették a forrást a nyelvükön. Ez az elnevezés máig megmaradt a földrajzi nevekben: környékbeli dűlő, major is viselte, de a forrás táplálta patakot máig Jóvíznek hívják.
Az átlagosnál jóval nagyobb forrásmedencét 1908-ban alakíttatta ki a Magyar Turista Egyesület Gabrinyi Sámuel építész segítségével. Kétszeresen is a Lajos nevet kapta a feltörő víz, ugyanis az egyesület a vidéket akkoriban tulajdonló báró Podmaniczky Lajosról nevezte el a frissen foglalt forrást. Más források szerint viszont nevét jóval korábban, a 16. században élt Nagy Lajos királyról kapta, aki gyakran vadászgatott ezen a vidéken.
A két világháború között a környék a sörgyáros Dreher család birtoka lett, akik a forrás közelébe vadászkastélyt építettek. A háború után elvesztették vagyonukat, a gyárat államosították, a kastélyból pedig az '50-es évekre népszerű turistaház lett Ságvári Endre-menedékház néven. A hely népszerűségét jól jelzi, hogy ekkoriban indítottak közvetlen buszjáratot Szentendréről Lajosforrásra.
A '80-as évek végére, '90-es évekre már elég rossz állapotba került a ház kívül-belül, bár a turisták körében nagyon népszerű volt a büfé – klasszikus turistakínálattal, élén a zsíroskenyérrel hagymával. Az épület melletti teraszon mindig nagy volt a nyüzsgés. Azután már a büfé sem nyílt ki, de egy darabig kulcsosházként működött. Tulajdonosváltások és a fenntartási nehézségek végül a ház 2005-ös bezárásához vezettek, és a közvetlen buszjárat is megszűnt.
A forgalom büfé és turistaház nélkül is elég nagy szokott lenni, egyrészt mert legalább hat, különböző jelzésű turistaút fut össze itt, másrészt sokan járnak ide kannákkal és palackokkal, hogy a forrásvizet hazavigyék.
A parkoló (egykori buszforduló) alatt egy jókora rét terül el, ahol asztalok, padok és tűzrakóhelyek várják a kirándulókat. A Lajosforrás tökéletes indulópont túrákhoz, hiszen közel vannak olyan népszerű célpontok, mint a Holdvilág-árok vagy a Sikárosi rét.
Öffnungszeiten
| Montag | 00:00–24:00 Uhr |
| Dienstag | 00:00–24:00 Uhr |
| Mittwoch | 00:00–24:00 Uhr |
| Donnerstag | 00:00–24:00 Uhr |
| Freitag | 00:00–24:00 Uhr |
| Samstag | 00:00–24:00 Uhr |
| Sonntag | 00:00–24:00 Uhr |
Preise:
Öffentliche Verkehrsmittel
- Tömegközlekedéssel közvetlenül nem elérhető Lajosforrás. A legközelebbi buszmegálló Dömörkapu, buszforduló, de oda csak hétvégén és napi egyszer megy busz.
Suche Fahrplan zum Zielort
Anfahrt
- Dömörkaputól a Z▲ jelzésen jutunk el Lajosforrásra (2,1 km, 203 m szintemelkedés).
Parken
- A forrás előtti téren (a volt autóbusz-fordulóban) ingyenes a parkolás.
Koordinaten
Empfehlungen in der Nähe
Lauf mit einem reichen Erlebnis und Höhenunterschieden: Die Belohnung für fast 600 Meter Anstieg sind Tal und Grat, mehrere Gipfel, zahlreiche ...
Schroffe Berge und imposante Felskämme ragen über Pomáz empor. Unsere Wanderung führt tief in dieses geologisch vielfältige Gebiet und offenbart ...
Auf dieser knapp 14 Kilometer langen Rundwanderung, die in Dömörkapu beginnt, erkunden wir den östlichen Teil des Visegrád-Gebirges, der besonders ...

Nutzerfragen