Szentendrére Belgrád 1521-es eleste óta több hullámban érkeztek szerb menekültek, 1695-től pedig itt volt a Budai Szerb Ortodox Püspökség központja. Szinte egyedülálló módon Szentendrén a 18. században szabadon gyakorolhatták vallásukat a szerb ortodoxok, pedig ez máshol csak a katolikusokat illette meg. Ők „Dobrá voda”, vagyis Jóvíz néven emlegetették a forrást a nyelvükön. Ez az elnevezés máig megmaradt a földrajzi nevekben: környékbeli dűlő, major is viselte, de a forrás táplálta patakot máig Jóvíznek hívják.
Az átlagosnál jóval nagyobb forrásmedencét 1908-ban alakíttatta ki a Magyar Turista Egyesület Gabrinyi Sámuel építész segítségével. Kétszeresen is a Lajos nevet kapta a feltörő víz, ugyanis az egyesület a vidéket akkoriban tulajdonló báró Podmaniczky Lajosról nevezte el a frissen foglalt forrást. Más források szerint viszont nevét jóval korábban, a 16. században élt Nagy Lajos királyról kapta, aki gyakran vadászgatott ezen a vidéken.
A két világháború között a környék a sörgyáros Dreher család birtoka lett, akik a forrás közelébe vadászkastélyt építettek. A háború után elvesztették vagyonukat, a gyárat államosították, a kastélyból pedig az '50-es évekre népszerű turistaház lett Ságvári Endre-menedékház néven. A hely népszerűségét jól jelzi, hogy ekkoriban indítottak közvetlen buszjáratot Szentendréről Lajosforrásra.
A '80-as évek végére, '90-es évekre már elég rossz állapotba került a ház kívül-belül, bár a turisták körében nagyon népszerű volt a büfé – klasszikus turistakínálattal, élén a zsíroskenyérrel hagymával. Az épület melletti teraszon mindig nagy volt a nyüzsgés. Azután már a büfé sem nyílt ki, de egy darabig kulcsosházként működött. Tulajdonosváltások és a fenntartási nehézségek végül a ház 2005-ös bezárásához vezettek, és a közvetlen buszjárat is megszűnt.
A forgalom büfé és turistaház nélkül is elég nagy szokott lenni, egyrészt mert legalább hat, különböző jelzésű turistaút fut össze itt, másrészt sokan járnak ide kannákkal és palackokkal, hogy a forrásvizet hazavigyék.
A parkoló (egykori buszforduló) alatt egy jókora rét terül el, ahol asztalok, padok és tűzrakóhelyek várják a kirándulókat. A Lajosforrás tökéletes indulópont túrákhoz, hiszen közel vannak olyan népszerű célpontok, mint a Holdvilág-árok vagy a Sikárosi rét.
Öffnungszeiten
| Montag | 00:00–24:00 Uhr |
| Dienstag | 00:00–24:00 Uhr |
| Mittwoch | 00:00–24:00 Uhr |
| Donnerstag | 00:00–24:00 Uhr |
| Freitag | 00:00–24:00 Uhr |
| Samstag | 00:00–24:00 Uhr |
| Sonntag | 00:00–24:00 Uhr |
Preise:
Öffentliche Verkehrsmittel
- Tömegközlekedéssel közvetlenül nem elérhető Lajosforrás. A legközelebbi buszmegálló Dömörkapu, buszforduló, de oda csak hétvégén és napi egyszer megy busz.
Suche Fahrplan zum Zielort
Anfahrt
- Dömörkaputól a Z▲ jelzésen jutunk el Lajosforrásra (2,1 km, 203 m szintemelkedés).
Parken
- A forrás előtti téren (a volt autóbusz-fordulóban) ingyenes a parkolás.
Koordinaten
Empfehlungen in der Nähe
Auf dieser knapp 14 Kilometer langen Rundwanderung, die in Dömörkapu beginnt, erkunden wir den östlichen Teil des Visegrád-Gebirges, der besonders ...
Lauf mit einem reichen Erlebnis und Höhenunterschieden: Die Belohnung für fast 600 Meter Anstieg sind Tal und Grat, mehrere Gipfel, zahlreiche ...
Um den Lom-Berg-Block können wir hauptsächlich an Bachufern und im ideal gelegenen Sikáros-Becken wandern. Wenn wir zur rechten Zeit hierher ...
Um den Lom-Berg-Block können wir hauptsächlich an Bachufern und im ideal gelegenen Sikáros-Becken wandern. Wenn wir zur rechten Zeit hierher ...
Lauf mit einem reichen Erlebnis und Höhenunterschieden: Die Belohnung für fast 600 Meter Anstieg sind Tal und Grat, mehrere Gipfel, zahlreiche ...

Nutzerfragen