Ráckevei szerb ortodox templom

Ráckevén a szerbek a 15. század közepén telepedtek le, miután a törökök megjelentek az Al-Dunánál, és egyre nagyobb területeket hódoltattak, fosztottak ki, köztük Kevevárát (szerbül: Kovin) is, ahonnan a rácok ide menekültek. Kezdetben a helyi katolikusokkal közösen használtak egy templomot, majd a század második felében épült fel saját templomuk, mely 1487-es felszentelése óta szolgálja az ortodox híveket. Az építésekor tisztán gótikus stílusú épület hazánk egyetlen ilyen stílusban épült ortodox temploma. Később két reneszánsz mellékkápolnával bővítettek, majd egy barokk templomtorony is épült – de nem szorosan az épülethez tapasztva, hanem néhány méterrel arrébb. A parókiális templom valószínűleg a 16. század közepén alakult monostorrá. Egy ebből az időből származó legenda szerint, miután egy török janicsár az egyik ikonba beleszúrta dárdáját, a templomkapun kilépve azonnal meghalt, ezért félelmükben nem rombolták le az épületet. (A csodatevő képet a szentendrei Ortodox Múzeumban lehet megtekinteni.)

A templomba a Keresztelő Szent János-kápolnán keresztül lehet bejutni, ahol rögtön grandiózus belsővel találjuk szembe magunkat: már a mellékkápolna falai is padlótól a plafonig bibliai szereplőkkel és jelenetekkel díszítettek. A bizánci hangulatú freskók közül a mennyezetfreskók Jézust és Máriát ábrázolják szentekkel, a bejárattal szemben Jézus családfáját láthatjuk, legtetején, a keleti falon több téma sorakozik: a betlehemi gyermekgyilkosság, Lázár feltámadása, Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Az északi falon, a főhajó bejárata fölött Mária gyermekkora, a délin pedig Keresztelő Szent János fogsága és vértanúsága ábrázolását láthatjuk.

A reneszánsz mellékkápolnából az egyhajós, gótikus stílusú, kelet-nyugat tengelyű templomba léphetünk be, melynek a nyolcszög három oldalával záródó szentélye kelet felé néz. Ennek megfelelően jobbra tekintve láthatjuk az ikonosztázt, melyet 1770-71 között balkáni mesterek rokokó stílusban készítettek. Körülbelül 40-50 ikonból áll, tetején nagy kereszttel. A szentélyben alul szentek sora, fölötte a Jézus feltámadását és menybemenetelét ábrázoló falfestmény van. 

A falakon látható freskókat a voskopojai Teodor Simeonov mester készítette 1765-ben, és a következő jeleneteket érdemes keresni: a déli falon az Angyali Üdvözlet, Jézus születése, gyermekkora és szenvedése látható, a nyugati falon az Utolsó Ítélet (Apokalipszis), az északin Mária halála, Krisztus szenvedése, leszállása a pokol tornácára és feltámadása. A legérdekesebb mind közül talán a pokol ábrázolása a nyugati falon a kapu két oldalán – igazán aprólékos részletességgel tűnik fel számtalan bűn és az értük kiszabott büntetés. Ülőhelyeket az ortodox szokásoknak megfelelően hiába keresünk, csak néhány támaszkodószék van a falak mentén.

Az udvaron kilépve még három egyházi épületet vehetünk szemügyre: a plébániaházat, a gót-reneszánsz iskolát és hátul a harangozó házát. Az épületegyüttes a 18. század második felében épült, háromszög alakú, kőkerítés veszi körül. Vasárnap délelőttönként az ortodox rítusnak megfelelő többórás istentiszteleten már csak alig tucatnyi szerb család tagjai vesznek részt (2011-ben a lakosság 0,3 százaléka vallotta magát szerbnek), viszont minden év augusztus 29-én, a templom búcsúján (Nagyboldogasszony ünnepén) zsúfolásig megtelik a templom, a környék falvaiból és távoli településekről is idesereglenek a szerb görögkeletiek.

Áprilistól novemberig:

• keddtől szombatig: 10:00-12:00 és 14:00-17:00; vasárnap: 14:00-17:00

Novembertől áprilisig:

• szombaton: 10:00-12:00 és 13:00-16:00; vasárnap: 13:00-16:00

Belépő: 500 Ft

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!