Szeleta-barlang

A Szeleta hatalmas nyílásán belépve, akár egy nagy kupolában, a természet templomában, visszhangzó falakkal körbevett tágas csarnokba kerülünk. A hazai ősrégészet és ősemberkutatás helyszíne ez, innen sikerült hazánkban először tudományos megalapozottsággal bizonyítani  az ősember egykori jelenlétét. Gyönyörűen megformált, babérlevél alakú lándzsahegyek és rengeteg levadászott állatmaradvány került elő a barlangi rétegekből. A 130 ezer évtől 20 ezer évig itt élt emberek leletei Európa egyik legjelentősebb őstörténeti alappontjává emelték a helyszínt. A barlangról szeletai-kultúrának nevezték el az itt élő, pattintott kőeszközöket használó embercsoportot.

Így ír a feltáró Kadic Ottokár a Szeleta-barlangban 1907-ben tett felfedezéséről:

„A humusztakaró alatt fekvő világosszürke barlangi agyagból pompásan megmunkált mandula alakú lándzsahegy került a kezembe. Ez volt életem egyik legörvendetesebb eseménye, barlangkutató törekvéseimnek első jelentős eredménye, tudományos fáradozásaimnak első jutalma! Hermann Ottó éppen akkor a lillafüredi Peleházban nyaralt, s amikor este, ásatásról hazatérve a leletet neki megmutattam, örömtől sugárzó arccal, meghatottan magyarázgatta a felfedezés nagy jelentőségét. Együtt örültünk a tudományos igazság győzelmének, az első hazai ősemberi lelet biztos, kézzelfogható bizonyítékának.”

A barlang maga egykor jóval lejjebb, a föld alá temetkezve helyezkedett el, mélyéről forrásvíz érkezett a felszínre. A fennsík lassú kiemelkedésével azonban magasra került, fokozatosan elvesztette vízutánpótlását, és száraz üregként állapodott meg a hegyoldalban.

A nyílás fölötti sziklaperemről Lillafüredre, a Szinva és a Garadna völgyének találkozására nyílik keskeny panoráma. A fák közül kiemelkedik a Palotaszálló díszes épülete; szemfülesek kiszúrhatják tőle balra a vízesést is. Alattunk Felsőhámor háztetői pöttyözik a sűrű erdőt. A barlang előtti természetes sziklateraszon esőbeálló található padokkal.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes