Bazaltszirt a hegyek szorításában
A kárpát-medencei táj andezit kőzetű tűzhányói elsősorban a hegykeret és a medencevidék peremén sorakoznak, ám „hátországukban" egy teljesen más karakterű vulkáni terep rejtőzik: a Medves-vidék. A szétterült bazaltot hatalmas fennsík, míg a kőzet merész formakincsét hegyes sziklaormok képviselik. Utóbbiak egyike a bárnai Nagy-kő is, melynek bányászat által felsebzett szirtje komoran strázsál a lágyan hullámzó erdőtáj fölött.
Az 520 méter magas sziklafelszökésről nyíló kilátás magában foglalja Észak-Magyarország domb- és hegyvidékének jelentős részét, hiszen a Börzsönytől az Aggteleki-karsztig nyújtózik a látóhatár. Markánsan emelkedik ki a Mátra teljes gerince, a Vajdavár-vidék bércei fölé a Bükk fennsíkja domborul - utóbbitól balra, az alacsony Gömöri-erdőhát mögött már Szlovákia hegyei derengenek. Északi szomszédunk bérceit és a Medves-fennsíkot a másik irányban, Bárna hátterében is láthatjuk. Kitett, magas pontról szemlélhetjük a tágas panorámát, amit az élénk domborzatú táj kifejezetten részletgazdaggá tesz.
Bánya a csúcson
Maga a szikla taréjként töri át a hegytetőt, ami leginkább az erdős oldal felől szembetűnő. A hegy meredek lejtőit „oszlopként" támasztja meg a bazalt, amely egy kürtőkitöltés maradványa: a láva a felszínre vezető hasadékban szilárdult meg. Ezután az erózió végezte a dolgát, és évmilliók kitartó munkájával lepusztította a puhább, üledékes rétegeket a kemény, ellenálló bazalttest környezetéből.
A Medves és környezetének vulkanizmusa mintegy 5,3 millió éve kezdődött, és 2 millió éve ért véget. Az elvékonyodott kérgen áttört, viszonylag kis mélységből érkezett, ezért forró és híg bazaltláva eleinte csak pontszerűen lyuggatta a felszínt - ennek az időszaknak a lenyomatai a Salgótarjánt övező sziklás csúcsok (pl. Pécs-kő, Szilvás-kő, Boszorkány-kő stb.). Egy későbbi periódusban a bazaltláva nagyobb tömegben szétterülve kialakította a mai Medves-fennsík tömegét.
A bárnai Nagy-kő testéből mintha kiharaptak volna egy darabot. A teraszszerű párkány és a jókora fal bányászat eredményeként jött létre, hiszen a környékbeli bazalt keresett útépítőkő volt egy időben. A kőfejtők a rétegpados formában elvált (köríves rajzolatú) kőzetet termelték ki, a lassú hűlése miatt oszlopossá merevedett változat nem volt ilyen kelendő.
A Nagy-kő meglátogatása után érdemes átsétálni a közeli Kis-kőre is, ami merőben más perspektívát és geológiai élményt kínál.
Horário
Preço:
Transportes públicos
- A Bárna, bolt buszmegálló a nagy-kői túra ideális kiindulópontja.
Obter os horários para o destino
De carro
- A bárnai buszmegállótól a K jelzésen, majd az abból jobbra kiágazó K▲ jelzésen kereshetjük fel a Nagy-kőt (1,9 km, 212 m szintemelkedés).
Estacionamento
- Parkolni Bárna központjában, a kocsma közelében érdemes.
Coordenadas
A não perder
A Medves-vidék szélén található Nagy-kőre annak szenzációs, civilizációmentes panorámájáért kapaszkodunk fel, a szomszédos Kis-kőre pedig azért, ...
„Hegyárnyékban” kanyarog az ország leglátványosabb, a Kékkörön kívüli hosszútávú túraútvonala, a Kohászok útja. Első szakaszán Salgótarjántól ...
Ez a rövid körtúra a Medves-vidék legváltozatosabb hegyvonulatának egyedülálló látnivalóit fűzi fel: bazaltsziklák és bazaltzuhatagok kísérik ...
A Medves-fennsík különleges hangulatú, kevésbé járt déli részéről az ország egyik legszebb várába, a Salgóra kapaszkodunk, majd onnan a Boszorkány ...
Útvonalunk két megye határán, két kőzettani egység és két vízgyűjtő terület választóvonalán, a Kárpátokból lenyúló erdőségek peremén vezet.
„Hegyárnyékban” kanyarog az ország leglátványosabb, a Kékkörön kívüli hosszútávú túraútvonala, a Kohászok útja. A vándorút második szakaszán az ...
A Tarna patak mentén elterülő falu, Istenmezeje üledékes kőzetkibukkanása meghökkentő, izgalmas látványt nyújt. A település felett húzódó gerincre ...
Klasszikus erdei kiránduláson fedezzük fel a Vajdavár-vidék elhagyatott erdőségét, de megpillanthatjuk a hegység kiépített, vendégváróra formált ...
A Medves-vidék szélén található Nagy-kőre annak szenzációs, civilizációmentes panorámájáért kapaszkodunk fel, a szomszédos Kis-kőre pedig azért, ...
„Hegyárnyékban” kanyarog az ország leglátványosabb, a Kékkörön kívüli hosszútávú túraútvonala, a Kohászok útja. Első szakaszán Salgótarjántól ...
Ez a rövid körtúra a Medves-vidék legváltozatosabb hegyvonulatának egyedülálló látnivalóit fűzi fel: bazaltsziklák és bazaltzuhatagok kísérik ...
A Medves-fennsík különleges hangulatú, kevésbé járt déli részéről az ország egyik legszebb várába, a Salgóra kapaszkodunk, majd onnan a Boszorkány ...
Útvonalunk két megye határán, két kőzettani egység és két vízgyűjtő terület választóvonalán, a Kárpátokból lenyúló erdőségek peremén vezet.
„Hegyárnyékban” kanyarog az ország leglátványosabb, a Kékkörön kívüli hosszútávú túraútvonala, a Kohászok útja. A vándorút második szakaszán az ...
A Tarna patak mentén elterülő falu, Istenmezeje üledékes kőzetkibukkanása meghökkentő, izgalmas látványt nyújt. A település felett húzódó gerincre ...
Klasszikus erdei kiránduláson fedezzük fel a Vajdavár-vidék elhagyatott erdőségét, de megpillanthatjuk a hegység kiépített, vendégváróra formált ...

Perguntas e Respostas