Szalézi templom és rendház, Péliföldszentkereszt

Érdemes végigsétálni például a 18. századi kálvárián, melynek 1930-as években felújított stációi más-más stílusban készültek. Jézus tragédiájának ellenpontozására egy szalézi atya ötlete nyomán kezdtek világszerte „Via Lucis”-ok kialakításába, amelynek 14 állomása a Megváltó feltámadását és mennybemenetelét meséli el. Péliföldszentkereszten is találunk egyet: ez az Országos Kéktúra nyomvonalán vezet a Szent-kút erdei tisztásához, illetve a vele szomszédos lourdes-i barlanghoz. A kőből épített magaslaton található mesterséges üreg közepén egy Mária-szobor, előtte misézőasztal áll. A tisztáson padok állnak, és egy kisebb forrás, a Mária-kút fakad.

Péliföldszentkereszten találjuk a 2020-ban nyílt, szintén a szaléziak által fenntartott Gerecse Natúrpark Látogatóközpontot, amelynek kiállítása keresztény fókusszal mutatja be az ember–természet kapcsolatot, s a táj természeti értékeit. Ezek felfedezésének aztán neki is vághatunk: a bajóti Öreg-kő, a Jankovich-barlang vagy Pusztamarót mind-mind elérhető közelségben helyezkednek el.

Szaléziak Péliföldszentkereszten

A szalézi rend (hivatalos nevükön Szalézi Szent Ferenc Társasága - Don Bosco Szalézi Társasága) 1859-ben, Torinóban alakult meg. A rend alapítója a 19. században élt Giovanni Bosco, azaz Bosco Szent János, még ismertebb nevén Don Bosco. A későbbi rendalapító szegény olasz parasztcsaládból származott, aki papként az elhagyott, rossz sorban élő gyerekek nevelésnek szentelte életét. Bár részletes módszertant nem dolgozott ki, elve a szereteten és a kölcsönös bizalmon alapuló nevelés volt, amit vidámsággal, énekléssel, sporttal és játékos tanulással ötvözött. A szalézi rendet a maga köré gyűjtött és oktatott utcagyerekekből építette fel a pápa támogatásával. Tanítványai nem csak vallást tanultak, de mesterséget is, és nem sokkal később megalapította a rend női ágát. Már életében hihetetlen gyorsasággal terjedt és növekedett a rend Itáliában és külföldön is; halála évében, 1888-ban a szalézieknek 250 háza volt 130 ezer növendékkel. Don Boscót 1934-ben avatta szentté a katolikus egyház. Rendjét a 16. században élt francia papról, Szalézi Szent Ferencről nevezte el, akinek nagy tisztelője volt.

Magyarországon 1913-ban jelentek meg a szaléziak Péliföldszentkereszten Zafféry Károly jóvoltából, akit az első magyar szaléziként tartanak számon. A következő évtizedekben egymás után nyitották meg házaikat, diákotthonaikat, táboraikat, iskoláikat szerte az országban.

Péliföld már a 14. század végétől egyházi birtok volt. Templomának – a most látható, barokk jegyeket viselő épület 1735-ben létesült egy korábbi helyén – legértékesebb ereklyéje egy kis faszilánk, amely a hagyomány szerint Krisztus keresztfájából való. Ezért Eszterházy Imre hercegprímás kegyhellyé, búcsújáróhellyé nyilvánította a falut és templomát. Ma is több zarándokút halad át itt (Mária út, Gyöngyök útja).

Eleinte a templomos lovagrend háza állt a mai rendház helyén, majd a 18. század közepén a nazarénusok, rövid időre pedig a pálosok telepedtek meg. A 20. század elején a szaléziak vették át a kegyhely gondozását, és elindították a Szent Istvánról elnevezett Magyar Szalézi Intézet négyosztályos fiúnevelő intézetét. 1950-re, amikor a szerzetesrendek működését betiltották, 280 magyar szalézi szerzetes munkálkodott több mint 15 helyen.

1950 és 1981 között, a szocializmus évtizedeiben jól ismert recept szerint, a vallási működéstől távol eső vájárképző iskola és internátus működött Péliföldszentkereszten. A zarándokházból fogház lett, lakói a szénbányában dolgoztak, a manzárdos teológiaépületet pedig a helyi TSZ vadászházaként használták.

A rend csak 1992-ben kapta vissza a templomhoz épített rendházat és a hozzá tartozó épületeket. Ez utóbbiak egyike a Don Bosco Ház, amely 1932-ben teológiai főiskolának épült, a másik pedig az 1943-ban épült, emeletes zarándok- és ifjúsági szállás, a mai Szalézi ifjúsági Ház.

• A rendházban, a Don Bosco Házban és az Ifjúsági Házban lévő szállások árairól ezen a honlapon találunk részletes információt.
• A templom, a kálvária és a lourdes-i barlang szabadon látogatható.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!