Sárvári arborétum

Növényállományát és szerkezetét tekintve a kert alapvetően két részre osztható. Az egyik az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradványa, amely ma a város közepén őrzi az urbanizáció előtti állapotokat. Itt 300 éves kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egyhektáros halastavat a ligeterdők megszokott elegy- és cserjefajaival.

A kert másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt kialakított angolpark alapjain alakult ki a mai bemutatóterület. A tájképet a legidősebb, mintegy 200 éves platánok, feketefenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák uralják. Áll itt egy hatalmas egylevelű magaskőris is, közelében mocsárciprusokkal és cédrusok is láthatók. Az arborétum talán legnagyobb értékét ezek az évszázados példányok képezik.

A későbbi telepítések közül a 100–130 éves liliomfák a legérdekesebbek, de sokféle havasszépe (Rhododendron) és azálea faj, illetve más fenyőféle élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta kedvező termőhelyi feltételeket. A ritka sárgaszarv szép példánya is megtalálható itt.

Műalkotások a kertben

Séta közben a találkozhatunk Koltay György (1899-1961) erdőmérnök mészkőszobrával, aki életművéért Kossuth-díjat kapott; a Babaházzal, melyet a bajor herceg építtetett gyermekei számára; és megtekinthetjük Németh Mihály szobrászművész néhány itt elhelyezett alkotását.

A kert története

Az arborétumot hazánk egyik legidősebb növénygyűjteményeként tartják számon. Eredetileg 1546-ban hozták létre, amikor a területen zöldséget és gyümölcsöt kezdtek termeszteni. A híressé vált kertészet több mint száz évig működött, mígnem I. Lipót király ellen 1671-ben megindult a Wesselényi-összeesküvés. A kudarcba fulladt próbálkozást követően megtorlásként a mozgalom minden résztvevőjét megölték, területeiket elkobozták. A III. Nádasdy Ferenc birtokaként működő kertészet is ennek esett áldozatául, és szakértő kezek nélkül hamar pusztulni kezdett. 

Újabb fellendülés csak 1803-ban következett be, amikor a várat és a körülötte elterülő hatalmas birtokokat Habsburg Ferdinánd főherceg felvásárolta. Óriási erőkkel fogott neki a terület újjávarázsolásának. A gyümölcsösből egy kisebb részt hagyott meg, a többi részen impozáns angolparkot hozott létre. Az akkor elültetett fákból napjainkban is látható még néhány; a több száz éves platánok törzsátmérője a három métert is meghaladja. 

A birtok örököse lelkesen folytatta az előző tulajdonos által megkezdett munkát. Hogy a várost övező erdők országos viszonylatban is híresek, Lajos bajor királyi herceg lelkes munkájának köszönhetjük: a szülőföldjén jellemző erdőgazdálkodás mintájára teljesen átalakíttatta a Sárvárt övező, silány, fás ligetet. 

A II. világháború után a területileg illetékes erdőgazdaság vette át a gondozást. 1952-ben a parkot védetté nyilvánították, a működtetési feladatokat pedig az Erdészeti Tudományos Intézet kapta meg. 

Oktatás és kutatás

Napjainkban az ERTI Sárvári Kísérleti Állomása újra a hazai intézményes erdészeti nemesítés központja. A hagyományos nemesítési eljárásokon túl a genetikai erőforrások tartamos hasznosításával kapcsolatos kutatások, rezisztenciára való nemesítés és környezetünk ökológiai állapotának folyamatos nyomon követése is nagy hangsúlyt kap az állomás aktuális tevékenységei között.

E feladatok ellátásához az állomás épületében működik egy ökológiai és egy genetikai laboratórium. Az itt folyó kutatások főleg a fajtaválaszték bővítését és az ökológiai stabilitás fokozását szolgálják.

• 9:00 - 19:00

november 1. - március 31.:

• 9:00 - 17:00

• felnőtt: 800 Ft
• gyermek (4 éves kortól, nagyobbaknak diákigazolvánnyal): 500 Ft
• nyugdíjas: 500 Ft
• 4 éves kor alatt: ingyenes

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!