Sárvári arborétum
A Kert története
Az arborétumot hazánk egyik legidősebb növénygyűjteményeként tartják számon. Eredetileg 1546-ban hozták létre, amikor a területen zöldséget és gyümölcsöt kezdtek termeszteni. A messze földön híressé vált kertészet több mint száz évig működött, mígnem áldozatul esett a történelem viharainak, amikor I. Lipót király ellen 1671-ben megindult a Wesselényi-összeesküvés. A kudarcba fulladt próbálkozást követően megtorlásként a mozgalom minden résztvevőjét megölték, területeiket elkobozták. A III. Nádasdy Ferenc birtokaként működő kertészet is ennek áldozatául esett: szakértő kezek nélkül hamar elkezdett pusztulni.
Újabb fellendülés csak 1803-ban következett be, amikor a várat és a körülötte elterülő hatalmas birtokokat Habsburg Ferdinánd főherceg felvásárolta. Óriási erőkkel fogott neki a terület újjávarázsolásának. A gyümölcsösből egy kisebb részt hagyott meg, a többi részen impozáns angolparkot hozott létre. Az akkor elültetett fákból napjainkban is látható még néhány, a több száz éves platánok törzsátmérője a három métert is meghaladja.
A birtok örököse lelkesen folytatta az előző tulajdonos által megkezdett munkát. Bajor hercegként az ottani híres erdőgazdálkodás mintájára teljesen átalakíttatta a Sárvárt övező, silány fás ligetet. Azt, hogy a várost övező erdők országos viszonylatban is híresek, Lajos bajor királyi herceg lelkes munkájának köszönhetjük.
A II. világháború után a területileg illetékes erdőgazdaság vette át a gondozást. 1952-ben a parkot védetté nyilvánították, a gondozást és fejlesztést pedig az Erdészeti Tudományos Intézet kapta.
A Kert botanikai értékei
Növényállományát és szerkezetét tekintve a kert alapvetően két részre osztható. Az egyik az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén emlékeztet az urbanizáció előtti állapotokra. Itt 300 éves kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival.
A kert másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép. A tájképet a legidősebb, mintegy 200 éves platánok, feketefenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák és egy hatalmas egylevelű magaskőris uralják, kiegészülve a mocsárciprusokkal és cédrusokkal. Az arborétum talán legnagyobb értékét ezek az évszázados példányok képezik.
A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle havasszépe (Rhododendron) és azálea faj, illetve más fenyőféle élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta kedvező termőhelyi feltételeket. A ritka sárgaszarv szép példánya is megtalálható itt.
Műalkotások a kertben
Séta közben a találkozhatunk Koltay György (1899-1961) erdőmérnök mészkőszobrával, aki életművéért Kossuth-díjat kapott, a Babaházzal, melyet a bajor herceg építtetett gyermekei számára, és megtekinthetjük Németh Mihály szobrászművész néhány itt elhelyezett alkotását.
Oktatás és kutatás
Napjainkban az ERTI Sárvári Kísérleti Állomása újra a hazai intézményes erdészeti nemesítés központja, és egyúttal jelentős szerepet tölt be. Az állomás feladatai a kor igényei szerint változnak, így a hagyományos nemesítési eljárásokon túl a genetikai erőforrások tartamos hasznosításával kapcsolatos kutatások, rezisztenciára való nemesítés és környezetünk ökológiai állapotának folyamatos nyomon követése is nagy hangsúlyt kap aktuális tevékenységei között.
Ezen feladatok ellátásához az állomás épületében működik egy ökológiai és egy genetikai laboratórium. Az itt folyó kutatások főleg a fajtaválaszték bővítését és az ökológiai stabilitás fokozását szolgálják.
Nyitvatartás
Nyitva:
április 1. - október 31.:
- 9:00 - 19:00
november 1. - március 31.:
- 9:00 - 17:00
Árak:
Belépőjegy árak:
- felnőtt: 500 Ft
- gyermek (4 éves kortól, nagyobbaknak diákigazolvánnyal): 300 Ft
- nyugdíjas: 300 Ft
- 4 éves kor alatt: ingyenes
Bérlet árak:
- családos: 2400 Ft
- felnőtt: 2000 Ft
- gyermek, diák, nyugdíjas: 1200 Ft
Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2020 októberi állapotot állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Tömegközlekedéssel
- Sárvárra busszal és vonattal is érkezhetünk. Ez utóbbiról a Sárvár állomáson szálljunk le.
- A buszról a Sárvár, Batthyány utca vagy a Sárvár, kórház megállókban érdemes leszállni.
Megközelítés
- A vasútállomáson akár buszra is szállhatunk két megállóra. Ha a gyaloglás mellett döntünk, a legegyszerűbb a K+ jelzéseket követnünk. Induljunk kelet felé a Selyemgyár utcán, majd az első lehetőségnél forduljunk jobbra a Hunyadi János utcára! A harmadik keresztutcán térjünk át balra a Dózsa György útra, annak végén pedig jobbra a Deák Ferenc utcára, ami a Várkerület utcába torkollik. Itt balra kanyarodva néhány méter után az út bal oldalán meg is találjuk az arborétum bejáratát (1,3 km).
- A Batthyányi utcai buszmegállóból kelet felé induljunk a Batthyány utcán, majd egyenesen tovább a Kossuth tér - Várkerület útvonalon haladjunk! A Várkerület utca 30-as szám alatt találjuk az arborétumot bal kéz felől (450 m).
- A kórház előtti buszmegállóból északnyugat felé induljunk a Rákóczi Ferenc utcán, ami a Várkerület utcába torkollik. Az arborétum bejárata a jobb oldalon lesz (500 m).
Parkolás
- A Nádasdy-várnál és a közeli Lidl üzletnél kiépített parkolóban hagyhatjuk az autót. 2017 óta az egész városban ingyenes a parkolás, de maximum egy órát lehet várakozni.
Koordináták
Sárvári arborétum
9600 Sárvár
Tulajdonságok
- 4 Közeli túrák
Szelestei gyógyfürdőt és Sárvárfürdőt összekötő biciklitúra. A termáltúra olyan túra ami termál vagy gyógyfürdővel rendelkező településeket összeköt.
A második az Országos Kéktúra leghosszabb síkvidéki szakasza. Gyakorlatilag végig lapos terepen kanyarog, emelkedőt csupán a Kemeneshát környékén ...
Egy hosszú tekerés után elmerülni a meleg vízben, mindig kikapcsoló. Ez a termálfüzér Magyaroszág Nyugati felének 16 termálfürdőjét köti össze egy ...
Az Országos Kéktúra több mint ezer kilométer hosszú legendás útvonalának kiindulópontja és a Dunántúl legmagasabb kiemelkedése az Írott-kő.
- 4 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.
értékelések száma
Még nem szólt hozzá eddig senki.
A többiek fényképei