Somló vára

Somló várának romja a Somló hegy tetejéről már messziről üdvözli a látogatókat. Persze csak bizonyos szögből, mert bár a legtöbb irányból nem látszódik, de a hegy platója két „huplit” is rejt. A magasabbikon épült a Szent István-kilátó, míg az alacsonyabb, a hegy északi oldalára néző emelkedésen találjuk a várat. A helyszín nagy előnye lehetett, hogy a bazaltkúp-letörés szélén álló erődítményt csak egy irányból, délről lehetett megközelíteni. Építésének idejét közmegegyezés szerint a tatárjárás utánra teszik, de írásos emlék csak 1352-ben említi először, castrum Somlo néven. Virágkorát Bakócz Tamás érsek tulajdonlása alatt élte, aki a várat olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Később gyakran cserélt gazdát az erődítmény, perek sokaságát előidézve, mígnem a Rákóczi-szabadságharc után magára hagyták, köveinek egy részét pedig elhordták.

A bazaltkövekből épült várnak viszonylag épen maradt gótikus jellegű kapuja, ablakkereteinek egy része és ciszternája, de a falak is több méter magasságban állnak még. Jellegzetesnek mondható gúla alakú, jó állapotban megmaradt tornya, amely alatt feltehetőleg a vár házikápolnája lehetett Bakócz korában - bár ez is inkább találgatás, valódi funkcióját még nem sikerült kideríteni. A romnak különleges hangulatot ad a szabálytalan alaprajzú épület falmaradványai között megbújó egykori belső udvarok és tornyok együttese, ráadásul az építmény egy sűrű erdőben áll, szakadékokkal és sziklákkal körülvéve - nem is lehetett egyszerű megközelíteni. A bejárat előtti árkon felvonóhíd vezetett át, a várhoz közelítve a szárazárok még ma is jól felismerhető.

A 2021-22-ben lezajlott felújítás során az elsődleges feladat az állagmegóvás volt, hiszen sok helyen már balesetveszélyessé váltak a falak. Ezen felül a délnyugati, ún. „kaszárnya” szárny falait kiegészítették, az épületszárnyat pedig félnyeregtetővel fedték le, így védve az egykori falfelületeket és biztosítva az egész évben látogatható bemutatóteret. A helyiségek közötti válaszfalakat és ajtókat restaurálták, a hajdani sütőházat, a belső udvar egykori bejáratát a lépcsővel és a híddal pedig helyreállították. A felső, stabilizált és visszaépített lőrésekhez visszaépítették a galériát, azaz más néven a gyilokjárót, ahonnan a szűk nyílásokhoz könnyen hozzáfértek a várvédők – ma a panorámát szemlélhetjük innen. A magasföldszinten kialakított régészeti bemutatótér az elmúlt időszak feltárásainak eredményeibe enged betekintést.