Illatmúzeum

A Gyógynövénykert felújított, modern épületeiben végigkísérhetjük az itt lezajló folyamatokat a növények termesztési technológiájától az illóolaj lepárlásán keresztül a késztermék gyártásáig és a gyógynövényekből kinyert illóolajok bemutatásáig.

Az immár egy évszázadra visszanyúló levendulatermesztésen kívül a pannonhalmiak különleges, illóolaj-alapanyagnak való gyógynövényeket is termesztenek 2010 óta. A francia és angol levendula mellett további négy gyógynövényt termesztenek nagyobb területen (orvosi zsálya, kakukkfű, citromfű és borsmenta), amelyeket elsősorban az illóolaj-gyártásban, teakeverékekben és kozmetikumok, gyógytermékek, fűszerek, krémek vagy sütemények alapanyagaiban használnak fel.

Egy 9. századi leírás alapján alakították ki a 16 ágyásból álló látványkertet, amelyben kiskertekben is könnyen termeszthető növényeket mutatnak be – a fentieken kívül borsikafűt, cickafarkot, rozmaringot és körömvirágot is. Az apátság gyógynövénykertjében termesztett növényekből évente 130-150 liter illóolajat állítanak elő a helyi lepárlóban. Hogy a mennyiségeket értsük: 150-200 kg virágzó levendulahajtásból nyerhető 1 liter olaj. Az illóolaj előállítása mondhatni, ősi tevékenység (i.e. 5000-ből való a legrégibb fennmaradt lepárlási eszköz), amit testápolásra, gyógyításra és halottak balzsamozására is használtak. A mintegy 4,5 hektáron termesztett levendulát kézzel és géppel aratják Pannonhalmán, de a párlás kezdetleges technikáját mára a legfejlettebb gépi folyamat váltotta fel, amit egészen közelről is megfigyelhetünk a látvány-lepárlóban. A gőzfejlesztéstől kezdve a hidrodesztilláción, hűtésen és szűrésen keresztül a csomagolásig az ábrák, leírások és maguk az eszközök segítségével kaphatunk betekintést a folyamatba.

Az illatok múzeuma

Bár az ember több ezer illat megkülönböztetésére képes, a kiállításon először a monostori gyógyászat öt klasszikus gyógynövényével ismerkedhetünk meg közelebbről; ezek az orvosi citromfű, kakukkfű, francia levendula, borsmenta és orvosi zsálya. Ezeket a növényeket már az ókorban is használták fűszerként, illatosításra és a gyógyászatban egyaránt. A Földközi-tenger vidékéről származó növényeket a bencés szerzetesek honosították meg „az Alpokon túl”, így hazánkban is.

A kiállítás ötletesen tálalja az egyébként nehezen bemutatható illatokat: tölcsérben végződő csöveket pumpálva szagolhatjuk meg a gyógynövényeket, anélkül, hogy a levegőben összekeverednének az illatok, míg az ismertetőkből megtudhatjuk botanikai sajátosságaikat, valamint gyógynövényként és fűszerként való alkalmazásukat. Beleolvashatunk egy gyógynövényekre vonatkozó szerzetesi leírásba, tájékozódni lehet a botanika világáról, a parfüméria alapjairól

Az emeleten egy 19. századi parfümőr fiolákkal és üvegcsékkel teli asztalát láthatjuk, amiből kitűnik, hogy ebben a korban ez mennyire komoly foglalkozásnak számított. Ugyanitt hét olyan különleges, bibliai kötődésű, természetes alapanyagú illattal ismerkedhetünk meg, amelyeket az egész világon használnak évezredek óta, mégsem biztos, hogy tudjuk, miből készülnek. Ilyen például a tömjén, a pézsma, a mirha vagy az ámbra. Mindent megtudhatunk a rózsa szimbolikájáról és a viktoriánus kor kedvecéről, a pacsuliról. Az is kiderül, hogy a rozmaringnak már régen is különleges szerepe volt: amellett, hogy az európai parfümgyártás első alapanyaga, az első magyar parfümnek is ebből a ma már bárhol fellelhetű növényből készült. 

A Illatmúzeum előzetes bejelentkezéssel 10 fő feletti csoportok számára látogatható.

Tárlatvezetéssel:

• Felnőtteknek 2000 Ft/fő
• Diákoknak, nyugdíjasoknak 1300 Ft/fő

Tárlatvezetés csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!