Násznép-barlang

A 652 méter magas Naszály csúcsától mintegy 1200 méterre, az Országos Kéktúra nyomvonalának közelében, a Csurgó-bánya nevű felhagyott kőfejtő mellett, egy függőleges sziklafalban lelünk rá a legendás barlang bejáratára. A Naszály triászban keletkezett, jól karsztosodó dachsteini mészkőből felépülő sasbérce számos kisebb-nagyobb üreget rejt, de kétségtelenül ez az egyik leglátványosabb, ami részben szabadon látogatható.

A helyszín

A hegy északkeleti letörésén 510 méteres magasságban nyíló Násznép-barlang 225 méteres hosszával a – Naszályi-víznyelőbarlang és a Nincs kegyelem-aknabarlang után – a hegy harmadik leghosszabb barlangja. A természetes sziklafalon nyíló, nagyméretű bejáratának és a három egymást követő kupolás termének köszönhetően a barlangot ősidőktől fogva ismerte és használta az ember.  

Az 1910-es évek végén folytatott ásatások eredményeiről Kadić Ottokár számolt be: az első teremben ősállatok csontjait, valamint kőkorszaki és bronzkori edénytöredékeket találtak.

Az anno nagy aktivitással működött, mostanra inaktív forrásbarlang első terme közvetlenül a tágas, 13 méter hosszú és három méter magas száda után található, 15 méter hosszú, 15 méter széles, és meglehetősen száraz. A terem alját vastagon borítja kőtörmelék. A második terem nagyméretű, 8×10 méteres, alját vastag guanóréteg fedi. A harmadik terem mennyezetében lévő, felfelé tartó kürtők gömbüstökhöz hasonlóan végződnek. A gömbüstös formák a barlang falain máshol is gyakoriak.

A megkülönböztetetten védett barlang kisebb részét bárki szabadon megcsodálhatja, de téli időszakban – amikor az üreg denevérek szálláshelyéül szolgál – inkább mellőzzük a látogatást!

Név és legenda

A hagyomány szerint a barlang a 20. század elején végzett ásatásokkor talált sok állatcsont és rengeteg cserépdarab után kapta nevét, hiszen: „itt valami nagy lakomának kellett lennie”. A népies nevén Násznép lyukaként is emlegetett üregről úgy tartja a szájhagyomány, hogy valamikor valóban egy násznépnek szolgált menedékül, akik a portyázó török elől bújtak ide, majd biztonságban érezvén magukat, tovább folytatták az ünnepi lakomát. A barlangnév eredetét egyébként a néphagyomány több történelmi korba helyezve is magyarázza. Kincsásók is több alkalommal kutattak benne, mert azt hitték, hogy a 18. században ezen a vidéken is garázdálkodó, hírhedt Ilcsik és Jánošík rablók ide rejtették el zsákmányukat.

Egész évben szabadon látogatható, de a téli időszakban legyünk tekintettel a telelő denevérekre, és maradjunk a barlangon kívül!

Ingyenes