Fehérvárcsurgói-víztározó

A Bakony szélső bércei keretezik a Fehérvárcsurgói-víztározót, amely kétségkívül az ország egyik legszebb fekvésű tava. Bár körbesétálható, az északnyugati csücskében az út messziről kerüli el a partot, és nincs mindenhol út a víz mellett. A legszebb kilátás a víztározóra a délkeleti végében, a gát mellett magasodó, bokorerdős és sziklagyepes hegyről nyílik: innen a Gaja szurdokát rejtő erdős magaslatokra is rálátunk. A tó déli végében, a part fölötti, sziklás lejtőbe vájt sétányon vezet az Országos Kéktúra K jelzése.

Káposztaföldekből horgászparadicsom

A Gaja patak a Keleti-Bakony legnagyobb hozamú vízfolyása, de az évtizedekig tartó bauxitbányászata során a patakot alábányászták, így vízbeszivárgások keletkeztek, amelyeknek megakadályozására létesítették 1971–1972-ben a víztározót. Kiépítése során a területet régészetileg alaposan feltárták, ekkor derült fény rá, hogy már a rómaiak is felduzzasztották a Gaját (alighanem ivóvíznyerési és fürdőzési célból) a 2. században.

A szép, dombos környezetben fekvő tó ma kellemes üdülőhely, partján több oldalon is hétvégiháztelepek alakultak ki, de önkormányzati üdülőt is találunk a délnyugati, erdős részen, amely Kincsesbányához tartozik. Átlagos mélysége 6-8 m, feltöltöttségtől függően azonban elérheti a 15 méteres maximális mélységet is.

A vizet völgyzárógát tartja a medencében, ennek megfelelően egyik legfőbb feladata napjainkban az árvízcsúcscsökkentés. De fontos vízszolgáltatója a lakosságnak és a mezőgazdaságnak, illetve népszerű horgászcélpont is – a legnagyobb fogás a tóban egy 80 kg körüli súlyú harcsa volt.

1971 előtt a területen káposztaföldek voltak, de 3 malom is dolgozott a Gaja pataknak ezen a részén. A 2000-es évek közepe óta a szurdok és a tó közti területen hódok telepedtek meg.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes