MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Riserva naturale
· Bakonyvidék
· 228 m
-
Nella valle di BurokFoto: Farkas Péter, Associazione Escursionistica Ungherese
Kevés olyan nehezen megközelíthető, éles formavilágú vidéke van a Bakonynak, mint a vadregényes Burok-völgy – pláne a hegység keleti részén. Emiatt a fakitermelés kisebb részben érintette a völgyet, mint a környező erdőket: a meredek falak és éles sziklaformációk megnehezítették a szurdok erdőrengetegének kivágását és elszállítását, mígnem a legutóbbi évszázadban komoly védelmet kapott a terület.
Éppen ezért ma nehezen áthatolható „őserdőt” találunk a Burok-völgyben. Az erdőrezervátum létrehozása folyamatban van: az Erdőrezervátum Program célja az erdők természetes működésének megismerése azáltal, hogy az ökológiai folyamatokba nem avatkozik be az ember, és nem is veszi át azok szerepét. Drasztikus különbségeket fedezhetünk fel, ha a látottakat a kezelt erdőkhöz hasonlítjuk: körülöttünk különböző fajú és korú fák kavalkádja, köztük félbetört egyedek csonkja áll, a völgyaljon pedig kidőlt fatörzsek mohos maradéka hever. Néhol szinte fojtogatóan sűrű a növényzet, a kidőlt törzsek pedig kihívássá teszik az előrehaladást. A sziklagyeptől a szurdokerdőkig különböző társulások lakják a kanyont. Természetes kalandpályán járunk, melyet a völgyoldalban felbukkanó dolomitsziklák vadítanak tovább. A kőzet karsztosodik, ezért a szurdok oldalában közel 20 kisebb barlangüreg tátong.
Burokba zárt mélység
A szurdok hűs mikroklímája olyan növényfajokat is őriz, melyek a legutolsó jégkorszak idején terjedtek el a Kárpát-medencében. A napjainkban is tartó felmelegedéstől azonban burokként védte meg őket az árnyas völgy hűs, nyirkos levegője. Patak csak hóolvadás vagy kitartó, nagy esőzések után csörgedezik az egyébként száraz völgytalpon.
A Burok-völgy létrejöttének pontos mikéntje vitatott, de minden bizonnyal tektonikus eredetű. A kiemelkedő Tési-fennsík peremén egy folyó bevágódásával, annak az alapkőzetet lassan fűrészelő, mélyítő munkájával keletkezhetett. A helyenként 50-80 m mélységet elérő szurdok fő ága kb. 10 km hosszú, 1995 óta védett terület. Korábban az Országos Kéktúra benne vezetett, azonban a nehéz járhatóság és a természet védelme érdekében ma már a fölső perem közelében halad. Lent a P jelzésű turistautat (a Közép-dunántúli Piros Túra útvonalát) követhetjük. Ahol ez (a nyugati végen) kikanyarodik a szurdokból, ott az utolsó kilométereket a P+ jelzésen tehetjük meg.
Apertura
Egész évben szabadon látogatható. A szurdokban helyenként igen nehéz a haladás, sűrű aljnövényzet és sok keresztben heverő fatörzs akadályozza az előrejutást.
Prezzi:
Mezzi pubblici
- A Bakonykúti, Szabadság utca buszmegállót Székesfehérvár és Várpalota felől érjük el busszal.
- Az Isztimér, tűzoltószertár buszmegállóba Székesfehérvár és Mór felől érkeznek járatok.
- A Tési elágazás buszmegállóba Várpalotáról és Szápárról indulnak járatok.
Raggiungi la tua destinazione
Come arrivare
- Bakonykútiból a K+ jelzés vezet a leggyorsabban a szurdokhoz (3,1 km, 47 m szintemelkedés).
- Isztimérből a szurdok déli bejáratát a P jelzésen közelíthetjük meg (4,3 km, 40 m szintemelkedés). Ez a jelzés végig is kalauzol a völgyön.
- A szurdok végén elhagyhatjuk a völgyet, majd később a K jelzésen balra fordulva Tésre juthatunk (a szurdok elejétől ez 13,2 km, 271 m szintemelkedés).
- A völgy végén másik esetben a P+ jelzésről a K+ jelre térve Várpalotára juthatunk (a szurdok elejétől számítva 15,2 km, 191 m szintemelkedés).
- A Tési elágazás megállóból az előre, jobbra induló K jelzésen kezdhetjük meg a szurdok megközelítését. Erről váltsunk jobbra, a P jelű turistaútra! Ezen érjük el a szurdok kezdetét (6,4 km).
- A túlvégen a K+ jelzés vezet el Bakonykútiba (3,1 km, 34 m szintemelkedés).
- A szurdok másik végén a P jelzés vezet ki Isztimérre (4,3 km, 82 m szintemelkedés).
Dove parcheggiare
- Bakonykútiból nyugat felé kihajtva egy aszfaltos út mentén vagy a kis faluközpontból kiágazó Szabadság utca végén hagyhatjuk az autót.
- A völgyet a nyugati végétől közelítve Csőszpusztán érdemes hagyni autónkat.
Coordinate
Consigliati nelle vicinanze
Esploriamo una delle ultime foreste rimaste naturali nel nostro paese: la Burok-völgy, con molti alberi caduti, ricca vegetazione di sottobosco e ...
Il rilievo del Keleti-Bakony è delineato dalle valli collinari, dall'omonimo altopiano Tési e da altri altopiani con superfici lievemente ondulate.
Il tratto del Kéktúra è definito dall'alternanza del torrente Gaja e delle secche alture. Nella variegata parte orientale del Bakony tocchiamo due ...
La tappa tra Bakonykúti e Bodajk "saluta" le montagne con dettagli tipici di Bakony. Il tratto più vario del Giro Blu in tutto il Transdanubio, con ...
Un percorso ad anello popolare e suggestivo, facilmente percorribile su sentieri lungo il ruscello, nella gola boscosa incastonata nel paesaggio e ...
Nel selvaggio Bakony orientale facciamo un'escursione che lega vari interessi geologici dal lascito del passato minerario attraverso le grotte fino ...
Esploriamo una delle ultime foreste rimaste naturali nel nostro paese: la Burok-völgy, con molti alberi caduti, ricca vegetazione di sottobosco e ...
Il rilievo del Keleti-Bakony è delineato dalle valli collinari, dall'omonimo altopiano Tési e da altri altopiani con superfici lievemente ondulate.
Il tratto del Kéktúra è definito dall'alternanza del torrente Gaja e delle secche alture. Nella variegata parte orientale del Bakony tocchiamo due ...
La tappa tra Bakonykúti e Bodajk "saluta" le montagne con dettagli tipici di Bakony. Il tratto più vario del Giro Blu in tutto il Transdanubio, con ...
Un percorso ad anello popolare e suggestivo, facilmente percorribile su sentieri lungo il ruscello, nella gola boscosa incastonata nel paesaggio e ...
Nel selvaggio Bakony orientale facciamo un'escursione che lega vari interessi geologici dal lascito del passato minerario attraverso le grotte fino ...
Domande degli utenti