Örömhírvétel-kápolna

A Balaton partjának árnyékában, némileg hátrébb emelkedő Szent György-hegy a jelek szerint valamiért vonzza az elvonult, csendes létre vágyókat. Kétségkívül idilli, nyugalmas hely ez: a parti forgatag elkerüli, álmos szőlőskertek nyújtóznak a bazaltorgonákkal ékesített hegy oldalában. A legközelebbi falvak is csak a hegylábi lejtők elsimulásánál találhatók, ráadásul igen kicsik. Ahol a hegytető erdői összeérnek a pincék és présházak sorával, ott számos egyházi létesítményt találunk: gondoljunk csak például a közismert Lengyel-kápolnára. Érdekes, hogy a közelmúltban két remeteként élő pap is felfedezte magának a hegy nyugalmas, félreeső mivoltát: Ify Lajos kápolnája mára sajnos omladozik, de alig egy kőhajításnyira tőle találunk egy máig működő, görögkeleti templomot is.

Az erdő mélyén élő pap (Márton atya) hosszas külföldi tapasztalatszerzés után a barátaitól kapott ajándékba egy romos, tönkrement présházat, melyet saját kezűleg újított fel és épített át a kétezres években. Barátságos, bazaltkockákból rakott épület, valamint egy fehérre meszelt falú kápolna tanúskodik a kézügyességéről. A kőszobrász végzettségű szerzetes kőfaragásból és egyházi ikonok megfestéséből él. A kápolnát belülről díszítő ábrázolásokat is ő készítette - ezek többek közt Krisztust, a szenteket és a prófétákat mutatják be. A remetelak és a kápolna a bécsi metropolitához tartozik.

Ha felkeresnénk a kápolnát, legyünk tekintettel arra, hogy Márton atya visszavonultságban éli nyugalmas mindennapjait!