Prédikálószék

Két festői kilátás, egy kilátó

A Prédikálószék ,,trónként" ül a Dunakanyar fölött. A 639 m magas tetőről a Duna patkó alakú kanyarjára nyílik panoráma, szemben a kis, sziklás élekre szabdalt oldalú Szent Mihály-hegy, hátterében pedig a Börzsöny tömege emelkedik a folyó szalagja fölé. A nagyszerű látvány szépségét tetemes magasság és jelentős meredekség fokozza.

De a kilátás nem csak észak felé emlékezetes: keleti irányban a Visegrádi-hegység Duna felé lefutó gerincei és a Naszály tömege uralják a látképet, de a visegrádi várat is könnyű észrevenni. Tiszta időben egészen a Mátráig elláthatunk. Az erdős hegyvidékek és a Visegrádi-szoroson átvágó folyó összhangja a festői látványt az Északnyugati-Kárpátok természeti csodáinak sorába emeli. Bár a Prédikálószék elsősorban a Duna kanyarjának látványáról nevezetes, a kelet felé kirajzolódó, sűrű hegyvilág képe önmagában is a hegység ékessége lehetne.

Távoli ismerősök vetélkedésének ritka színtere a Dunakanyar: a földrajzi környezetünket leginkább meghatározó elemek (a hegykeret és a Duna) e helyen kívül csak a hegykoszorú ívének két peremén találkoznak egymással. A Kárpátok főgerincéről befelé induló patakok fokozatosan egyesülve, egyre nagyobb folyókat alkotva csaknem kivétel nélkül a Dunának adják át vizüket. Mindeközben pedig a hegységet lassan barázdáló vízfolyások hordaléka a Kárpát-medence nagy síkságait béleli ki. A kárpáti táj formálódásának makettje, egyben a hegykoszorú és a folyó egymásra gyakorolt hatásának nagyszabású „illusztrációja" a Duna patkó alakú szorosa.

A lenyugodott tűzhányó

A Visegrádi-hegység a szembenső Szent Mihály-heggyel együtt egy tekintélyes (1500 méteres magasságot meghaladó) rétegvulkán lepusztult roncsa. A hajdani keserűs-hegyi tűzhányó lejtői idővel magasra nyúltak és meredekké váltak, a forma pedig északi irányban, U-alakban nyílt fel egy óriási csuszamlás során. Részben ennek anyaga építi fel a Szent Mihály-hegyet, mely tehát földtani értelemben valójában a Visegrádi-hegység része. Az egykor monumentális vulkán lepusztulása már-már „nyugvópontra" jutott, amikor a megállapodni készülő táj nyugalmát a Duna megjelenése bolygatta fel. Mi több, a tektonikus erők is megrázták magukat, és a dombsággá szelídült vidék rögei emelkedni kezdtek. A folyó viszont nem hagyta magát, lépést tartott a függőleges mozgással, és egyre mélyebbre vágódott a Visegrádi-hegység és a tőle elszakított Szent Mihály-hegy között. A magasabb területről érkező patakok is alkalmazkodtak a helyzethez: kitartó, lassú munkával fűrészelődtek be a kemény, andezites alapkőzetbe, így mély, szűk völgyekkel barázdálva a Duna felé lejtő felszínt - ami keleti irányban tárul fel a kilátóból.

Ugyanebben az irányban tekinthetjük meg a „Keserűs-hegyi vulkán" központi kalderáját (eróziós eredetű mélyedését), melyet a domborzat változásai már nagyrészt elfedtek a laikus szem elől. A tűzhányóroncs centrumát a Prédikálószék - Szent Mihály-hegy - Öreg-Pap-hegy - Keserűs-hegy vonal határolja körül (az Öreg-Pap-hegyet könnyen felismerhetjük, ez az a meredek lejtőjű hegy kelet felé, mely tetemesen környezete fölé magasodik).

Modern idők szelei

A csúcs közelében, egy jókora sziklatömbön a Duna kör emléktáblája díszeleg - a rendszerváltás előtt indult tüntetésekre emlékeztetve, melyeknek fontos szerepe volt a nagymarosi vízlépcső építésének megakadályozásában. A terv részeként szivattyús energiatározó (víztároló) épült volna a Prédikálószékre, hogy a felszivattyúzott, majd leeresztett vízzel meghajtott turbinája olcsó áramot biztosítson. A súlyosan természetkárosító beruházás szerencsére nem készült el, a hegycsúcson pedig csupán a szószéket mintázó kilátó, egy pihenőhely és a fakereszt foglalnak helyet. (Hangzatos neve a korábbi, német Predigerstuhl elnevezés tükörfordítása, amit vélhetően a csúcs alakja miatt aggattak rá.)

A kilátó tetején webkamera is van, így indulás előtt meggyőződhetünk az aktuális időjárásról. Extraként ingyen WIFI szolgáltatás van az objektum környezetében, ezért frissen készített képeinket azonnal meg is oszthatjuk. 

A kilátó ezenkívül tematikus kiállításként is szolgál: környékbeli legendákat, történeteket, magyar királyok életéből vett jeleneteket mutat be sajátos stílusban.

Az építmény bivakolásra is alkalmas. Környezete viszont erdőrezervátum, ezért a kijelölt turistautakról ne térjünk le!

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes