A fogszerűen sorakozó toronycsonkok, a tömzsibb „düledékek” és az ablakokkal áttört falmaradványok együttese a sötét hegyi kerettel kalandfilmes díszletet idéz. A Vitányvár mellől ráadásul a kilátás is szép: messze ellátni a Kisalföld síkján.
Luxemburgi Zsigmondtól az Esterházyakig
Ahogy az már lenni szokott, a várnak számtalan birtokosa volt, Luxemburgi Zsigmondtól a Rozgonyiakon keresztül Héderváry Istvánig, az építtetőjét azonban nem ismerjük, csak annyit tudunk róla, hogy valószínűleg a Csák nemzetség egyik tagja volt. Az oklevelek először a Gutkeled nemzetségbeli II. Mihályt említik várnagyként 1319 és 1324 között, mint királyi vár pedig – „Castrum Vitam, Vytam vagy Wyttam” alakban – 1379-től tűnik fel.
A vár nem úszta meg a törököt: először 1529-ben ostromolták meg, 1543-ban pedig el is foglalták. A következő évtizedek során még kétszer gazdát cserélt, mielőtt Pálffy Miklós 1597-ben végleg felszabadította, rá egy évre azonban inkább felrobbantották, semhogy ismét a törökökhöz kerüljön. A 18. századtól az épület az Esterházyaké volt, ezután elhordták a köveit a környékbeli építkezésekhez.
A Vitányvár Baráti Kör civilek bevonásával rendszeresen végez kisebb állagmegóvó munkálatokat a romokon. A régészeti feltárás a Kuny Domokos Megyei Múzeum irányításával jelenleg is zajlik.
Nincsen vár befalazós történet nélkül
Egy monda is kapcsolódik a várhoz. Újlaki Miklós, a Gerencsérvár ura, lányát, Krimhildát egy német grófhoz szerette volna feleségül adni, így rossz szemmel nézte, hogy az inkább Hédervári Imréért, a Vitányvár tulajdonosáért rajongott. A lovag egy éjszaka meg is szöktette a leányt, és a várába vitte. Újlaki éktelen haragra gerjedt; először megostromolta a várat, de nem járt sikerrel. Ekkor egy áruló várbelitől megtudta, hogy az építménybe titkos út vezet. Ezen keresztül jutott be végül, leütötte Hédervárit, magával hurcolta a lányát, és otthon aztán befalaztatta a vár egyik pincéjébe. Hédervári eközben Mátyás királyhoz ment panaszt tenni, aki nem akarta szó nélkül hagyni a dolgot, és a Vitányvárhoz utazott. Mire megérkezett, Újlaki már rájött, hogy hibát követett el; keblére ölelte a leányát, és mégiscsak feleségül adta a Vitányvár urához.
Apertura
Egész évben szabadon látogatható.
Prezzi:
Ingyenes
Mezzi pubblici
- A Vitányvárhoz legközelebb eső buszmegálló a Rugógyár (Tatabánya) nevű, ahová a tatabányai autóbusz-állomásról lehet eljutni a 6-os, 16-os, 26R vagy a 36-os helyi járatokkal.
Raggiungi la tua destinazione
Come arrivare
- A Rugógyár megállótól indul a Z jelzés, ezt kell követnünk. A Szent László-emlékfánál induló ZL jelzés is a várhoz vezet, de ezen jelenleg a régészeti feltárás miatt nem mehetünk fel, úgyhogy tovább kell sétálnunk a K jelzésig, amelyen balra kell fordulnunk, majd a belőle leágazó KL jelzésen ismét balra. Ezen már közvetlenül a várhoz jutunk (2,7 km, 139 m szintemelkedés).
- A Vitányvár az Országos Kéktúra mentén helyezkedik el. A K jelzésen Szárliget vasútállomásától 7,6 km-t, Várgesztestől 6,2 km-t kell gyalogolnunk, az utolsó métereket a KL jelzésen kell megtenni.
Dove parcheggiare
- A legközelebb parkolni a tatabányai rugógyárnál lehet.
Coordinate
Consigliati nelle vicinanze
Il percorso dell'Országos Kéktúra attraversa le Vértes con alcune curve che migliorano il paesaggio. Le strade forestali e gli spazi di taglio ...
Percorso ad anello che si può completare individualmente o come prova di resistenza, che percorre 77 km attraverso le parti meno conosciute e ...
Il percorso dell'Országos Kéktúra attraversa le Vértes con alcune curve che migliorano il paesaggio. Le strade forestali e gli spazi di taglio ...
Zuppa Trail è un percorso ad anello che parte da Szárliget e arricchisce la gamma di escursioni a completamento istantaneo, ossia che possono ...

Domande degli utenti