Holló-kő, kilátóhely

A kilátás

A Holló-kő merész andezites sziklaformációi önmagukban is vadregényes látványt nyújtanak, de amikor az ember a hosszú kaptató végén megérkezik a sötétlő kőzetkibukkanás tetejére, mellbevágó a panoráma. Óriási tér tárul elénk: a Magas-Börzsöny végtelen erdők fedte, belső udvara. A Börzsönyre hulló csapadékvizet elvezető patakok mély, meredek falú völgyei zegzugos tájat formáltak, amelyben a belső gerincek és a háttérben emelkedő Magosfa - Csóványos - Nagy-Hideg-hegy vonulat szintkülönbségei a valóságosnál magasabb hegység képét rajzolják meg. Emberi beavatkozásnak alig látni nyomát, csak a Nagy-rét világos foltja zöldell a távolban. Ősszel a Holló-kő kiváló lehetőséget kínál arra, hogy megfigyeljük a „Börzsöny-színt": a hegységben együtt van jelen különféle fafajok sokasága, amelyek lombhullató színpompája sajátos egyveleggel festi meg a tájat.

A vulkáni hagyaték, a kalderaudvar

A Nagy-Hideg-hegy, a Csóványos, a Godóvár és a Holló-kő közötti, több részletre szakadt gerincek kirajzolta magaslati gyűrű a kihunyt vulkán központját, az erózió által mélyített kalderaudvart ölelik körbe. Az eredeti tűzhányóstruktúra napjainkra annyira lepusztult, hogy a legmagasabb gerinceket felépítő kőzetek ennek egykori lábát képviselik, míg a völgyekben a felszín alatti szintje is előbukkan. Tehát a mai forma nem az „égig érő" felépítmény maradéka, hanem csupán az ősvulkáni kőzetekre átöröklött szerkezeti hagyaték, amely a megfelelő pontokról szemlélve alakrajzával megidézi a tüzet okádó, délceg dóm rég letűnt képét. Így például a 938 m-es Csóványos kőzetteste évmilliókkal ezelőtt az óriásvulkán lejtőjének legalsó szegmenséhez tartozott.

A sok évmilliós erózió eredményeképpen a hegység lassan alacsony dombsággá szelídült, majd később kiemelkedett. A kaldera köríve deformálódott, megnyúlt, egy vetővonal pedig kijelölte a Fekete- vagy Csarna-patak kifolyását, hogy aztán a vízfolyás megnyissa a Magas-Börzsöny katlanjának egyetlen, igazi kapuját. (Korábban délnyugat felé vezetődtek el e terület vizei.) A jégkori eljegesedések és felmelegedések idején alakult ki a mai vízrendszer, amely élénk völgyhálózattal szabdalja a kalderaudvart a hegység meghatározó tájképi elemeként. Ha vetünk egy pillantást a tájra egy műholdképen, könnyűszerrel felfedezhetjük ezt a hatalmas, zárt katlant.

A Holló-kő vulkáni múltról tanúskodó kőzetformációi az őket körülvevő puhább társaik lepusztulásával, illetve a fagy és a hőingadozás okozta aprózódás hatására alakultak ki. Anyagukat keletkezésük idején a forró vulkáni hamu tapasztotta össze. A sötétbarna sziklák és a lenyűgöző erdőtáj a Kárpátok középhegységi vonulatainak egyik figyelemreméltó látványát, kiemelkedő természeti értékét alkotják.

Ingyenes.