Gerennavár

Ez a festői látványt nyújtó kilátóhely légvonalban csupán 3,5 km-re fekszik Szilvásváradtól, ugyanakkor a meredek oldalú Gerennavár ék alakú hegykúpjára minden irányból izzasztó kaptatón lehet feljutni. Az erőfeszítés azonban nem hiábavaló: a csodás kilátást egy mesés természeti díszlet és ódon vármaradványok keretezik.

A hegytetőn
A csonkakúp alakú Gerennavár sziklás csúcsa a Bükk-fennsík északnyugati határában, a mélyen bevágódott Tótfalu-völgy és a Leány-völgy közötti gerincen helyezkedik el. A fennsíkra vezető műúttól 300 méter hosszú, meredek mészkőlépcsők vezetnek fel a platós hegytetőre, ahol először a rétekkel tarkított, gyűrű alakú külső vár udvarába érkezünk. Itt egy ősi földvár sáncait láthatjuk, amelynek északi oldalát roppant szakadék határolja. Ezen a lejtőn maga a sziklafal biztosította a vár védelmét.  

Miután az ösvényen beléptünk a belső vár területére, csekély, habarcsos falmaradványokat is láthatunk, melyek már a középkori erősség emlékei. A falakon belül a vár hajdani helyiségeinek alapfalai látszanak. A belső vár legnagyobb átmérője 41 méter, a teljes vár 160 méter hosszú, legnagyobb szélessége 110 méter, területe (a belső várral együtt) 1,04 ha.

Kitekintés déli irányba
Ösvényünk keresztezi a belső vár területét, majd ismét a külső várrészbe érkezünk, ahol egy réten átkelve érjük el a vár délnyugati csücskét. Innen a Bükk-fennsík északi peremét képező, legmagasabb bükki hegyek, a Kukucsó-hegy, a Szilvási-kő és az Istállós-kő irányába kapunk megkapó panorámát. Alattunk az Ivánka-lápa meredeken bevágódott völgykatlanja húzódik, ami lejjebb már Tótfalu-völgyként nyúlik el a Szalajka-völgy irányába. Távolabb tekintve, déli irányban megpillanthatjuk a Bükk-fennsík nyugati csücskét képező, a bányászat által megskalpolt, félig elhordott Bél-kő sziklaszirtjeit is.

Lenyűgöző panoráma
A Gerennavár legszebb panorámáját azonban a magaslat nyugati kilátópontja tartogatja. A lenyűgöző látvány a külső várat körbefogó ösvényről néhány lépésnyire, nyugati irányba ereszkedve tárul elénk: alattunk mélyen az Ivánka-lápa, a Kukucsó-völgy és a Tótfalu-völgy kanyarog, szemben az Ispán-hegytől leereszkedő, az Éleskővárát is rejtő hegygerinc takarja a kirándulók által kedvelt Szalajka-völgyet. Fokozatosan észak felé fordulva láthatjuk a 619 méter magas Kalapat-tetőt, rajta a Millenniumi-kilátóval, majd feltűnik a 702 méter magas Szána-fő az alatta húzódó aszfaltcsíkkal, ami a fennsíkra vezet. Tiszta időben a Bükk magaslatain túl a Karancs vonalai, a Heves-Borsodi-dombság lankái, a Mátra markáns tömege, illetve akár az Alacsony-és a Magas-Tátra bércei is feltűnnek.

Elveszett történelem
A vár keletkezéséről, pusztulásáról, de még tulajdonosairól semmit sem tudunk. Az erősség a 14. században feltehetően már állt. Kutatások igazolták, hogy a középkori vár előtt a hegytetőn már egy legalább 3000 éves földvár állt, aminek sáncai még ma is felismerhetők.  

A hagyomány szerint a Gerennavár Nagy Lajos király vadászkastélya volt, aki gyakran tartózkodott e falak között, és akit a monda szerint 1382-ben, halálos betegen innen vittek Nagyszombatra, ahol szeptember 10-én meg is halt. A legenda szerint vadászatai során Mátyás király is használta a kastélyt.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes